Ez a frekvencia dolog olyan, hogy van ugyan optimális frekvenciatartomány a tárgyak egy adott csoportjára, de még sok más is számít. Kicsit a téli gumihoz hasonlíthatom, nyilván optimálisabb hidegben, de azért nem lesz jobb egy téli gumis Trabant egy "nyári" gumis BMW-nél akármilyen hidegben sem. Mert még egy csomó minden más számít ;)
Egy hete volt itt valaki egy javított Cobráért és elmondta ő is, amit már több Cobrástól hallottam, hogy a Deusosokkal összehasonlítva vagy nem talál többet a másik, vagy ő talál többet, egyetlen kivétel a dénár és hasonlók kicsik, mert a 18 kHz-es Deus abban az egyben tényleg jobb.
Ez olyan dolog, hogy a MAGNUM kiemelkedően legjobb a kicsikben, rá kell hát fogni, hogy mélységet nem tud! Miközben mélykereső is. A Cobra viszonylag kis frekvenciás és nagyon mélyről szednek ki vele dolgokat, fogjuk hát rá, hogy kicsikre nem jó! Most, hogy kiderült, hogy mégis, sőt jobb ebben is mint nagyon sok nagy frekvenciás, csak be kell állítani, de mindjárt elő lehet venni egy háromszoros árú csúcsgépet és lám, a kis pénzre optimális frekvencián az erre milyen jó. Máris bebizonyosodott, hogy lám a magyar milyen rossz.
A Cobra még mindig csúcskategóriának számít, és amióta tavaly sok aranyat találtak vele, azóta még jobban keresik, pláne most, hogy karbonos nyéllel van.
A frekvenciákkal kapcsolatban rengeteg megtévesztő információ kering, amit szándékosan is terjesztenek. Pl. hogy a nagyobb frekvenciákat elnyeli a talaj és csak az alacsonyak hatolnak mélyre. Persze, ha felszorozzuk pár millióval, vagy százmillióval a fémkeresők frekvenciáit, mindjárt érzékelhető a különbség azon a néhány tíz centiméteren is. A geofizikai 15-30 kHz-es rádióadások áthatolnak a Földön és a túloldalon mérik őket
A Gemini 3 MÉLYKERESŐ 82 kHz-es, van 500 kHz-es is, akkor ez mi?
Tény, hogy a nagyobb méretű, ezért nagyobb vezetőképességű tárgyakat könnyebb kisebb frekvencián megtalálni, a kicsiket nagyobb frekvenciákon bizonyos feltételek esetén. És a kicsiket értelemszerűen közelebbről lehet, mert kisebbek, ahogy látni is közelebbről lehet a kicsiket ;) Ráadásul a kicsikre optimalizált fémkeresők általában gyors működésűek, ami nem kedvez a mélységnek.
Nagyobb frekvencián könnyebb jó teljesítményt elérni olcsón szériában előállítható fémkeresőkkel, de a hátránya is azonnal megmutatkozik, ha nagyobb vezetőképességű tárgyat, pl. tallért akarnak keresni. Sok átmegy rajta vagy levasazza. A Cobra viszont nem ilyen, ez egy igényesebb de nehezebben előállítható kivitel.
A multifrekvenciás fémkeresők pedig nem is működhetnének, ha a nagyobb frekvenciák "lemaradnának" egy bizonyos mélységben. És ezt pont a Minelabnál ne tudnák?
Gyorsan kerítettem pár "érdekes" vagy inkább kamu képet. Most akkor melyik a jó? Csak nem mindig az, amit el akarnak adni? Vagy csak nekem tűnik fel az ellentmondás? És a ti tapasztalatotok szerint ilyen hegyes vagy U akakú a fémkereső érzékelése? Vagy mondjuk szélesedik a távolsággal, esetleg ahol a DD-n lyuk van, ott az érzékelés is teljesen más? Én most szerkesztek egy képet az automata váltó magyarázatához a honlapomra, mert nem tudtam egy normálisat se találni hozzá a neten, ami legalább hasonlítana a valósághoz. Azzal a programmal csináltam, amivel az új keresőfejeket terveztem. És a valóság más, mint ezek.
Olvastam egyszer egy cikket a Treasure Hunterben, miszerint tudományosan bizonyított, hogy az optimális érméző frekvencia 17 kHz. "Véletlenül" egy 17 kHz-es fémkereső reklámja volt alatta, meg persze az egész cikk is az volt.
A fizikai részletekről és okokról jó hosszú cikk jelent meg a 2015-ös Rádiótechnika Évkönyvében. Ott valós infók vannak, mert én írtam. Ebből meg lehet érteni ezeket annak, akinek megvannak a legalapvetőbb fizikai ismeretei. Már akit valóban érdekel...
- image.jpg (34.51 KiB) Megtekintve 17520 alkalommal
- image.jpg (123.11 KiB) Megtekintve 17520 alkalommal
- image.jpg (15.83 KiB) Megtekintve 17520 alkalommal
- image.jpg (47.49 KiB) Megtekintve 17520 alkalommal