Hozzászólás
Szerző: Darwin » 2017. május 26., péntek 23:08
Ha feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot találunk, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szóban forgó dolgot a tulajdonosa visszakaphassa. Ez így korrekt, mi is ezt várnánk el mástól. Nyolc napunk van arra, hogy a talált dolgot az elvesztőjének, egy átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerinti illetékes jegyzőnek átadjuk. Utóbbinak meg kell mondanunk, hogy igényt tartunk-e a talált dolog tulajdonjogára, vagy sem, ezen igénybejelentésünkről pedig kapunk egy igazolást. Amennyiben úgy telik el három hónap, hogy a tulajdonos nem jelentkezik, a talált dolgot a jegyző kiadja a találónak, amennyiben az korábban igényt tartott a dologra. Innentől kezdve kilenc hónapig állagának sérelme nélkül használhatjuk a dolgot, de azt nem adhatjuk oda másnak, nem adhatjuk bérbe, illetve nem értékesíthetjük. A mágikus tizenkettedik hónap leteltével – ha addig sem jelentkezik az eredeti tulajdonos – megszerezzük a talált dolog tulajdonjogát.
Nagyon más a helyzet, ha közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találunk valamit, azt ugyanis kötelesek vagyunk az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni, az ilyen dolog tulajdonjogára pedig találóként nem tarthatunk igényt. Ez esetben lőttek a tulajdonszerzésnek, a „megérdemelt jutalomnak” mégsem kell elmaradnia. Miért is? Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
Kincs, ami nincs
Ha olyan értékes dolgot találunk, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, avagy amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, kötelesek vagyunk azt az államnak felajánlani. Amennyiben az állam a dologra nem tart igényt, annak tulajdonát találóként megszerezzük, ellenkező esetben a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra vagyunk jogosultak. Ha a talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. Nem kell jogászdiploma, hogy belássuk: kincsre gyakorlatilag lehetetlen találással tulajdonjogot szerezni.
A Magyarország határain belül a föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet, például egy középkori kard, állami tulajdon, amely a kulturális örökség védelméről szóló e törvény erejénél fogva védelem alatt áll. A régészeti lelet a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e, vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak, amelyek bizonyítottan gyűjteményben fennmaradt, a kulturális javak körébe tartozó, 1711 előtt keletkezett tárgyak. A régészeti lelet kereskedelmi forgalomba nem hozható.
Delta, Cobra, Magnum és lelkesedés