Az új regisztrációk aktiválásához admin jóváhagyás is kell a spammerek miatt. Ezek külföldiek, tehát a regisztrációt megkönnyíti, ha a regisztrálandó névről vagy e-mailről látszik, hogy magyar. Akié mégsem lett aktiválva, esetleg sürgős, küldjön e-mailt!

Családi legendák

T.Csaba
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 48
Csatlakozott: 2015. szeptember 22., kedd 23:05
Status: Offline

Re: Helymeghatározás "örökölt számok" alapján

HozzászólásSzerző: T.Csaba » 2017. szeptember 4., hétfő 11:29

Ködmön írta:Mailben keresett meg egy úr, hogy tudok-e segíteni neki, mert a vidéki nagyszülőktől "itt keresd a faluban: templom, 600, 190" rejtélyes naplóbejegyzést "örökölt". Neki is belinkeltem ezt a szöveget, hátha rájön a megoldásra.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 04s07.html

Matematika didaktikusan
Pálfalvi Józsefné dr. Csekő Sarolta

A mezőn kincs van elásva, meg kell adnunk a helyét: ez a példa több szempontból is túlmegy az előbbin, általánosabb esetet szemléltet: Egyrészt a koordináták nemcsak egész számok lehetnek. Másrészt a két merőleges úttól való távolságok nem adják meg egyértelműen a kincs helyét. Ha például tudjuk, hogy egy észak–dél irányú úttól 0,250
0,250 km-re, a másik, nyugat–kelet irányú úttól 0,125
0,125 km-re van a kincs, akkor négy hely jöhet szóba. Azt is meg kell mondani hogy az észak–dél irányú úttól kelet vagy nyugat felé és a nyugat–kelet irányú úttól észak vagy dél felé található-e a kincs. Tehát nem egyszerűen távolságokkal, hanem irányított távolságokkal lehet megadni a kincs helyét. Idealizáljuk a példát: tekintsük a kincset pontszerűnek, az utakat pedig matematikai egyeneseknek, amelyeken megadjuk az egységet. Az utak metszéspontja legyen az origó (kezdőpont, (0;0)
( 0 ; 0 ) pont); az 1-nek megfelelő pontok kijelölésével irányítjuk is az egyeneseket. (Egyszerűség kedvéért legyen az egység mindkét tengelyen ugyanaz.)
Ebben a rendszerben a sík bármely pontjához tartozik egy valós számokból álló rendezett pár, és fordítva is, valós számokból álló bármely rendezett párhoz tartozik a síknak egy pontja. A kincs helyét egyértelműen meghatározza a két irányított távolság, ha tudjuk, hogy melyik távolságot melyik tengelytől – s akkor a másik tengely mentén kell mérni.
Harmadik általánosítási lehetőség az elásott kincs példája segítségévei: a síkból kiléphetünk a térbe. A kincs helyéről ugyanis a két jelzőszám, a két úttól való irányított távolság csak annyit mond: itt kell ásni. De milyen mélyre? Ha ezt nem tudjuk, akkor esetleg idő előtt abbahagyjuk az ásást. A mélység már egy harmadik koordináta. A három együtt adja meg a pontszerűnek tekintett kincs helyét. Nincs akadálya annak, hogy a „lefelé” – föld középpontja felé irányított tengelyen pozitív számmal fejezzük ki a mélységet. De megtehetjük azt is, hogy fölfelé irányítjuk ezt a harmadik tengelyt, és akkor a mélységet negatív szám fejezi ki. Lehet, hogy az utak segítségével az első két jelzőszámmal – megadott helyen épület áll, annak valamelyik emeletén, padlásán, falában is lehet a kincs. Ebben az esetben a harmadik jelzőszám előjele is fontos: mindhárom jelzőszám irányított távolságot fejez ki.
Egy negyedik általánosítási lehetőség: ha az utak nem merőlegesek egymásra, a tőlük való irányított távolságokkal akkor is egyértelműen meg lehet adni a kincs helyét. A távolságok helyett – amelyeket a tengelyekre merőleges szakaszok hossza ad meg, ha ugyan a pont nincs éppen a tengelyen – a másik tengellyel párhuzamos szakaszok hosszát is használhatjuk ilyenkor jelzőszámnak. A harmadik tengely sem kell, hogy merőleges legyen az első kettőre.
Ez az általánosítás ferdeszögű koordináta-rendszerekhez vezet. Nincs nagy gyakorlati jelentőségük; éppen csak megemlítjük ezt a lehetőséget is.
Polárkoordináták a síkban
Az alkalmazások szempontjából nagyon fontos viszont az, hogy a sík bármely pontját egyértelműen meg lehet adni egy távolság és egy szög segítségével. Az elásott kincs példáján: megadhatjuk, milyen messze van egy kúttól, és hogy aki a kútnál áll, kelet felé fordulva, annak mennyivel kell elfordulnia bal kéz felé, hogy éppen a kincsre nézzen.
Annak természetesen nincs jelentősége, hogy merre van arccal, amikor forogni kezd, és annak sincs, hogy bal kéz felé kezd forogni, de ezek a matematikában leginkább szokásos megállapodások. (Amikor a keleti irányt mondjuk kezdő iránynak, akkor a térképek szokásos beállítására gondolunk. Matematikaibban fogalmazva: az x
x tengely irányából az óramutató járásával ellenkező irányba mérjük a szöget.)
Ilyen módon is két számmal adhatjuk meg egy pont helyét a síkban. Milyen számokkal?
Megint idealizálunk, és a mezőt, ahol a kincs el van rejtve, nem a földfelszín egy részének, nem is a sík egy részének, hanem matematikai értelemben vett – minden irányban végtelen – síknak tekintjük. A kút sem kút már, hanem a síknak egy pontja. Az első jelzőszám most a kincsnek – amely szintén pontszerű – ettől a kezdőponttól való távolsága. Nem irányított távolsága, hanem egyszerűen: távolsága. Adott hosszegységben mérve ez mindig egy nemnegatív valós szám. (Ha a pontszerű kincs a pontszerű kútban van, akkor 0, különben pozitív.) Nemcsak az igaz, hogy a távolság mindig egy nemnegatív valós szám; hanem az is, hogy bármely nemnegatív valós szám lehet (adott egységhez, mégpedig bármilyen egységhez képest). A következő ábra segítheti őket a megértésében.
I. Az elásott kincs távolsága a kúttól mindig nemnegatív valós szám: II. Az elásott kincstávolsága a kúttól bármely nemnegatív valós szám lehet: I. és II. együtt
A másik jelzőszám milyen szám lehet?
Ha az első jelzőszám 0, akkor semmi vagy bármi, nincs jelentősége. Nem kell semerre fordulnunk, illetve akármerre fordulunk, a kincs helyén vagyunk. Minden más esetben: ha az alapiránytól (kelet) meghatározott irányban (bal felé) kezdjük a forgást, akkor negatív számokra nincs szükség; ha kelet felé van a kincs, akkor 0 lesz az elfordulás, ha másfelé van, akkor valamilyen pozitív elfordulással abba az irányba fordulhatunk. Most azonban az már nem igaz, hogy az elfordulás szöge bármilyen nemnegatív valós szám lehet. (Feltételezzük, hogy nem forgunk hiába: mihelyt a kincs felé nézünk, megállunk). A szögmérés egységétől függ, hogy milyen pozitív valós számok lehetségesek. Ha például fokban mérjük a szöget, akkor csak 360^°
360 ° -nál kisebbek, ha derékszögben, akkor 4-nél kisebbek, ha radiánban, akkor 2?
2 ? -nél (kb. 6,3
6,3 -nél) kisebbek stb. Bárhogy adunk meg egy nemnegatív valós számot mint távolságot és egy ennek a feltételnek megfelelő (pl. 360-nál kisebb) nemnegatív valós számot, ezek együtt mindig meghatározzák a síknak egy pontját, a kincs helyét.

(A fotóm itt egy másik helymeghatározáshoz készült, az volt a kérdés, hol volt az erdő sávja 1945-ben a jelenlegihez képest.)

Nem semmi! Engem is kerestek már meg ilyen rejtélyekkel. Volt, hogy meglett a holmi, volt hogy nem, volt h más lett meg :D

Avatar
Ködmön
Őrmester
Őrmester
Hozzászólások: 38
Csatlakozott: 2015. július 7., kedd 15:51
Tartózkodási hely: Veszprém megye
Status: Offline

100 ÉVES A KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN (1918-2018)

HozzászólásSzerző: Ködmön » 2018. január 14., vasárnap 9:36

100 ÉVES A KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN (1918-2018)

--------
Vigyázat, a következő írás építő jelleggel kerül be a rendszerbe.
A választékos beszédű szöveg és téma megzavarhat 1-2 más hangulatú fórumozót.
Kérem éppen ezért a saját magukat lejárató 1-2 kommentelőt (nem nekik írok), véleményeiket a mailcímemre küldjék el.
--------

Gyermekkori élmény egykor és most - avagy hogyan vált vagy válik valakiből fémkeresős
EZ EGY CSALÁDI LEGENDA MESÉBE (?) FOGLALVA. LEGENDA VAGY NEM? MINDENKI DÖNTSE EL MAGA.
TUDTAD, HOGY MÓRA FERENC RÉGÉSZ VOLT ???

Felhasznált anyagok:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kincskere ... 6dm%C3%B6n
http://konyves.blog.hu/2007/12/04/bunte ... _kiskodmon
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön 1951-es nyomtatott kiadás
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. mek.oszk.hu. - a regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban


"A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával. A regény általános iskolában kötelező olvasmány. A könyv elején megismerkedhetünk az íróval, a gyermekkorával, s az egész életével tömören. A történet végén az író egy mondattal zárja le a regényt: A szeretet az élet."
--------


Mint másokat (elsősorban fémkeresősöket) is, engem is megfogott gyerekkorom kezdetén ez a "kötelező" olvasmány, amiből a tényleges emlékek rajzok és emlékképek formájában maradtak meg a mai napig.
Biztos vagyok benne, hogy aki nem is emlékszik már magára a műre, az is a párás ablakra a KINCS szót író kisfiú láttán egyből ezen gyermekkori emlék jut eszébe.

Nem megyek bele abba, hogy az én gyermekkorom mely szakaszán és hogyan hallottam, játszottam, álmodtam egy kincsről vagy egy érték találásáról, miért is lett meg az első fémkeresőm, mert ezt mindenki, főleg aki ezt el is olvassa, tudja milyen valós is az élmény.
A regény egy az egyben leírja nagyjából ezt az élményt, amivel szerintem minden gyermek szembesül, maximum annyira lesz rá ez későbbiekben hatással, amennyire ez a gondolat megfogalmazódik és megmarad a gondolataiban.

Aki nem olvasta a regényt (...) és fémkeresős témában könyvtárba jár vagy interneten kutat magyar nyelven, akarva akaratlanul belebotlik ebbe a műbe. A mű címe és rögtön a 3. fejezet biztosan érdeklődést kelt mindenkiben, aki hajlamos a témára.
Nem akarok itt okoskodni, vagy lehetőséget adni maximum 1-2 kötekedő fémkeresős fórumozóknak, ezért is javaslom mindenki olvassa el a könyvet.

Fémkereső szakmai szempontból elemezve az írást, mégha "gyerek, mese, fikció, írói gyerekkori élmény" is:

1. a történet valószínű valós, megtörtént emlék, az íróban biztosan mély nyomot hagyott a kincs gondolata, ha már regényt is írt róla,

2. a címben is kiemelte a "kincs" szót, amivel még jobban tudatni akarta a világgal, hogy milyen gondolat kísérte végig röpke 39 éves koráig a regény megírásáig (Móra Ferenc 1879-1934, írta 1918.),

3. a "kincs" szó vagy szórészlet a regényben (Magyar Elektronikus Könyvtár) 55 alkalommal szerepel, szóval benne volt rendesen a gondolatban,

4. a tárgyi kincsről szóló történetet egy idős, bánya tárnában élő (lehet hogy valós emberi alak adta az ötletet a regényben) Küsmödi bácsi meséli el, a gyermeki gondolatra rátesz még az édesanyja által felolvasott meséskönyv is, (ILYEN IDŐSEBB, KINCSRŐL MESÉLŐ ROKONA, ISMERŐSE, TÁVOLI ISMERŐSE VAN MINDENKINEK, VAGY HALLANI ILYENEKRŐL, igaz itt a regényben a mesélő "mesélő" marad)

5. a főhős elmondja, hogy az édesapja is már keresgélt a padlásukon, bár csak egy kampósbotot és egy rossz tarisznyát talált ott...

6. most következik a "ki ha nem én" öregember "Havas borongatta, jeges teringette, mit figurázol te énvelem, te istenadta foltozószűcs! Hát tudod-e te azt, hogy én téged akkora úrrá tehetlek, amekkorát álmodban se láttál? Vékával mérheted az ezüstöt, lapáttal az aranyat. Bíborból varrhatod a ruhát, bársonyból a ködmönt. Még a házőrző kutyád is marcifánkot ehet. Hát ehhez mit szólsz, Márton szűcs?"

7. itt jön be a kételkedő régimódi apa (aki csak a munkába lát pénzt) gondolata: "- Azt hiszem, ennek a füllentős Küsmödinek sulyokhajigálók lehettek az ősei. Nagy bolond az öreg, de még nagyobbak, akik hisznek neki."

8. következik az irodalmi bonyodalom: " én már az ősök kincsével álmodtam azon az éjszakán" EZ AZ A PONT AMIKOR MEGVESZI VALAKI AZ ELSŐ FÉMKERESŐJÉT VAGY ÉRDEKLŐDIK A TÉMÁBAN.

9. tovább fokozódik a gondolat: "(lidércálom) - Azt a kincset neked kell megkeresni, Gergő! Hej, szegény világ, vetett ágy, akkor lesz ám csak jó világ a malomházban! A kincs felén árpacukrot veszünk, azt szopogatjuk egész nap."

10. a csak munkával gondolkodó apa is végül aláteszi a lovat:
"....
- Hát mi leszel, lelkem gyermekem?
- Kincskereső leszek, édesapám, mint a bagdadi varga fia.
....
...jól teszed, ha kincskereső akarsz lenni. Jó foglalkozás az, csak érteni kell hozzá..
...
akkor török volt a kincses szellem is, azért lakott lámpában. A magyar gyereknek a tündérje ködmönben lakik
..."

11. itt jön minden fémkeresős felismerése egy idő után:
" kezdtem tisztába jönni azzal is, hogy a kincsek nem hevernek úton-útfélen"

12. sajnos 1-2 kincskereső története a nagyvilágból itt is ugyanaz:
Jogos a kérdés, hogy ha Küsmödi tud a kincsről, miért nem kereste meg maga, itt is a válasz, hogy keresi is, igaz konkrétan nem is tudja hol van, lehet neki is csak egy legendát meséltek, vagy más olyan korban jár a bácsi, hogy vagy álmodozik, vagy nagyon akar találni valamit...
"Küsmödi már bányamester volt ... Csak Küsmödi erősködött, hogy van ott még kincs, csak keresni kell. ... Azt mondta, nem tudja elhagyni azokat a sziklákat, amiket egész élete verejtéke öntözött. Engedelmet kért rá, hogy ott maradhasson, ahol eddig élt. Meg is kapta, ott is maradt egyes-egymagában. A felesége nem akart odatemetkezni, elköltözött erről a vidékről a kis lánykájával együtt. Küsmödi pedig addig túrt-fúrt, faragott, kopácsolt, hogy utoljára belezavarodott a nagy magánosságba."

13. ez aztán a szerencsétlen szám: " az öreg végre megtalálja az egyik tárnában hagyott mécsest, és akkora detonációt idéz elő vele, hogy a két kisgyerek három hónap múlva, egy kórházban ébred a kómából. A nagypapa természetesen a helyszínen meghal."

14. HOPPÁ !!!! MÓRA FERENC RÉGÉSZ IS VOLT!
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3ra_Ferenc
"Móra múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg. Pályafutását, és a vidéki múzeumok működését abban a korban az általános pénzhiány jellemezte. Többször előfordult, hogy nem tudtak feltárni egy-egy ígéretes lelőhelyet, mert ennek munkálatait a múzeum ásatásokra kapott pénzösszege nem tudta fedezni. Bizonyított tény, hogy Móra még a saját anyagi erejéből is finanszírozott ásatásokat, különösen az 1924 utáni időszakban.",

15. Még nagyobb fémkeresős hoppá, hogy már a mai magyar fémkeresős korlátozások alapjai akkoriban is megvoltak, igaz volt a mondás már abban az időben is: fémkeresősnek a másik fémkeresős az ellensége.
" Mórát mind kortársai részéről, mind pedig a későbbi kutatóktól sok bírálat érte. Kortársai főként a Szeged város illetékességi területén kívüli ásatások miatt támadták, amiben volt is némi igazság. Későbbi pályatársai közül sokan csak szerencsés kezű amatőrnek tartották. Való igaz, hogy Móra pályájának elején több szakmai hibát is elkövetett, ezek azonban nagyrészt jellemzőek voltak kortársai ásatásaira is."

--------


A szöveget fémkeresős gondolattal olvastam át, emeltem ki a számomra érdekeseket. Kiegészíthető, hiányos, lehet elferdített részemről.
Biztos vagyok benne, hogy a magyar irodalmi élet is külön megemlékezik a műről a 100 éves jubileum alkalmával.
KIVÁLÓ REGÉNY! Szívbemarkoló, életszerű történetekkel. Ajánlom mindenkinek.

Nem akarom a szubjektív írásom a Móra konkurens régészei (akkori "keresősök") furkálódásaival vagy az író megpecsételésével befejezni, így jóra fordítok egy jó gondolattal. Az én végszavamként egy érzelmes idézet gondolat az írótól az édesanyjára gondolva, ami sok embernek eddig is és most innentől nektek fémkeresősöknek is beleívódik az életetekbe: "S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni. S amikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, s megcsókolom a szívemmel a ráncos kezet, mely e kígyóbetűt először mutatta meg nekem."
Csatolmányok
100 eves a kincskereso 1918-2018.jpg
100 eves a kincskereso 1918-2018.jpg (54.53 KiB) Megtekintve 454 alkalommal
https://youtu.be/QOKLahkTK10

Avatar
Simba
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 65
Csatlakozott: 2015. november 19., csütörtök 8:36
Status: Offline

Re: 100 ÉVES A KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN (1918-2018)

HozzászólásSzerző: Simba » 2018. január 14., vasárnap 15:13

Ködmön írta:100 ÉVES A KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN (1918-2018)

--------
Vigyázat, a következő írás építő jelleggel kerül be a rendszerbe.
A választékos beszédű szöveg és téma megzavarhat 1-2 más hangulatú fórumozót.
Kérem éppen ezért a saját magukat lejárató 1-2 kommentelőt (nem nekik írok), véleményeiket a mailcímemre küldjék el.
--------

Gyermekkori élmény egykor és most - avagy hogyan vált vagy válik valakiből fémkeresős
EZ EGY CSALÁDI LEGENDA MESÉBE (?) FOGLALVA. LEGENDA VAGY NEM? MINDENKI DÖNTSE EL MAGA.
TUDTAD, HOGY MÓRA FERENC RÉGÉSZ VOLT ???

Felhasznált anyagok:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kincskere ... 6dm%C3%B6n
http://konyves.blog.hu/2007/12/04/bunte ... _kiskodmon
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön 1951-es nyomtatott kiadás
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. mek.oszk.hu. - a regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban


"A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával. A regény általános iskolában kötelező olvasmány. A könyv elején megismerkedhetünk az íróval, a gyermekkorával, s az egész életével tömören. A történet végén az író egy mondattal zárja le a regényt: A szeretet az élet."
--------


Mint másokat (elsősorban fémkeresősöket) is, engem is megfogott gyerekkorom kezdetén ez a "kötelező" olvasmány, amiből a tényleges emlékek rajzok és emlékképek formájában maradtak meg a mai napig.
Biztos vagyok benne, hogy aki nem is emlékszik már magára a műre, az is a párás ablakra a KINCS szót író kisfiú láttán egyből ezen gyermekkori emlék jut eszébe.

Nem megyek bele abba, hogy az én gyermekkorom mely szakaszán és hogyan hallottam, játszottam, álmodtam egy kincsről vagy egy érték találásáról, miért is lett meg az első fémkeresőm, mert ezt mindenki, főleg aki ezt el is olvassa, tudja milyen valós is az élmény.
A regény egy az egyben leírja nagyjából ezt az élményt, amivel szerintem minden gyermek szembesül, maximum annyira lesz rá ez későbbiekben hatással, amennyire ez a gondolat megfogalmazódik és megmarad a gondolataiban.

Aki nem olvasta a regényt (...) és fémkeresős témában könyvtárba jár vagy interneten kutat magyar nyelven, akarva akaratlanul belebotlik ebbe a műbe. A mű címe és rögtön a 3. fejezet biztosan érdeklődést kelt mindenkiben, aki hajlamos a témára.
Nem akarok itt okoskodni, vagy lehetőséget adni maximum 1-2 kötekedő fémkeresős fórumozóknak, ezért is javaslom mindenki olvassa el a könyvet.

Fémkereső szakmai szempontból elemezve az írást, mégha "gyerek, mese, fikció, írói gyerekkori élmény" is:

1. a történet valószínű valós, megtörtént emlék, az íróban biztosan mély nyomot hagyott a kincs gondolata, ha már regényt is írt róla,

2. a címben is kiemelte a "kincs" szót, amivel még jobban tudatni akarta a világgal, hogy milyen gondolat kísérte végig röpke 39 éves koráig a regény megírásáig (Móra Ferenc 1879-1934, írta 1918.),

3. a "kincs" szó vagy szórészlet a regényben (Magyar Elektronikus Könyvtár) 55 alkalommal szerepel, szóval benne volt rendesen a gondolatban,

4. a tárgyi kincsről szóló történetet egy idős, bánya tárnában élő (lehet hogy valós emberi alak adta az ötletet a regényben) Küsmödi bácsi meséli el, a gyermeki gondolatra rátesz még az édesanyja által felolvasott meséskönyv is, (ILYEN IDŐSEBB, KINCSRŐL MESÉLŐ ROKONA, ISMERŐSE, TÁVOLI ISMERŐSE VAN MINDENKINEK, VAGY HALLANI ILYENEKRŐL, igaz itt a regényben a mesélő "mesélő" marad)

5. a főhős elmondja, hogy az édesapja is már keresgélt a padlásukon, bár csak egy kampósbotot és egy rossz tarisznyát talált ott...

6. most következik a "ki ha nem én" öregember "Havas borongatta, jeges teringette, mit figurázol te énvelem, te istenadta foltozószűcs! Hát tudod-e te azt, hogy én téged akkora úrrá tehetlek, amekkorát álmodban se láttál? Vékával mérheted az ezüstöt, lapáttal az aranyat. Bíborból varrhatod a ruhát, bársonyból a ködmönt. Még a házőrző kutyád is marcifánkot ehet. Hát ehhez mit szólsz, Márton szűcs?"

7. itt jön be a kételkedő régimódi apa (aki csak a munkába lát pénzt) gondolata: "- Azt hiszem, ennek a füllentős Küsmödinek sulyokhajigálók lehettek az ősei. Nagy bolond az öreg, de még nagyobbak, akik hisznek neki."

8. következik az irodalmi bonyodalom: " én már az ősök kincsével álmodtam azon az éjszakán" EZ AZ A PONT AMIKOR MEGVESZI VALAKI AZ ELSŐ FÉMKERESŐJÉT VAGY ÉRDEKLŐDIK A TÉMÁBAN.

9. tovább fokozódik a gondolat: "(lidércálom) - Azt a kincset neked kell megkeresni, Gergő! Hej, szegény világ, vetett ágy, akkor lesz ám csak jó világ a malomházban! A kincs felén árpacukrot veszünk, azt szopogatjuk egész nap."

10. a csak munkával gondolkodó apa is végül aláteszi a lovat:
"....
- Hát mi leszel, lelkem gyermekem?
- Kincskereső leszek, édesapám, mint a bagdadi varga fia.
....
...jól teszed, ha kincskereső akarsz lenni. Jó foglalkozás az, csak érteni kell hozzá..
...
akkor török volt a kincses szellem is, azért lakott lámpában. A magyar gyereknek a tündérje ködmönben lakik
..."

11. itt jön minden fémkeresős felismerése egy idő után:
" kezdtem tisztába jönni azzal is, hogy a kincsek nem hevernek úton-útfélen"

12. sajnos 1-2 kincskereső története a nagyvilágból itt is ugyanaz:
Jogos a kérdés, hogy ha Küsmödi tud a kincsről, miért nem kereste meg maga, itt is a válasz, hogy keresi is, igaz konkrétan nem is tudja hol van, lehet neki is csak egy legendát meséltek, vagy más olyan korban jár a bácsi, hogy vagy álmodozik, vagy nagyon akar találni valamit...
"Küsmödi már bányamester volt ... Csak Küsmödi erősködött, hogy van ott még kincs, csak keresni kell. ... Azt mondta, nem tudja elhagyni azokat a sziklákat, amiket egész élete verejtéke öntözött. Engedelmet kért rá, hogy ott maradhasson, ahol eddig élt. Meg is kapta, ott is maradt egyes-egymagában. A felesége nem akart odatemetkezni, elköltözött erről a vidékről a kis lánykájával együtt. Küsmödi pedig addig túrt-fúrt, faragott, kopácsolt, hogy utoljára belezavarodott a nagy magánosságba."

13. ez aztán a szerencsétlen szám: " az öreg végre megtalálja az egyik tárnában hagyott mécsest, és akkora detonációt idéz elő vele, hogy a két kisgyerek három hónap múlva, egy kórházban ébred a kómából. A nagypapa természetesen a helyszínen meghal."

14. HOPPÁ !!!! MÓRA FERENC RÉGÉSZ IS VOLT!
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3ra_Ferenc
"Móra múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg. Pályafutását, és a vidéki múzeumok működését abban a korban az általános pénzhiány jellemezte. Többször előfordult, hogy nem tudtak feltárni egy-egy ígéretes lelőhelyet, mert ennek munkálatait a múzeum ásatásokra kapott pénzösszege nem tudta fedezni. Bizonyított tény, hogy Móra még a saját anyagi erejéből is finanszírozott ásatásokat, különösen az 1924 utáni időszakban.",

15. Még nagyobb fémkeresős hoppá, hogy már a mai magyar fémkeresős korlátozások alapjai akkoriban is megvoltak, igaz volt a mondás már abban az időben is: fémkeresősnek a másik fémkeresős az ellensége.
" Mórát mind kortársai részéről, mind pedig a későbbi kutatóktól sok bírálat érte. Kortársai főként a Szeged város illetékességi területén kívüli ásatások miatt támadták, amiben volt is némi igazság. Későbbi pályatársai közül sokan csak szerencsés kezű amatőrnek tartották. Való igaz, hogy Móra pályájának elején több szakmai hibát is elkövetett, ezek azonban nagyrészt jellemzőek voltak kortársai ásatásaira is."

--------


A szöveget fémkeresős gondolattal olvastam át, emeltem ki a számomra érdekeseket. Kiegészíthető, hiányos, lehet elferdített részemről.
Biztos vagyok benne, hogy a magyar irodalmi élet is külön megemlékezik a műről a 100 éves jubileum alkalmával.
KIVÁLÓ REGÉNY! Szívbemarkoló, életszerű történetekkel. Ajánlom mindenkinek.

Nem akarom a szubjektív írásom a Móra konkurens régészei (akkori "keresősök") furkálódásaival vagy az író megpecsételésével befejezni, így jóra fordítok egy jó gondolattal. Az én végszavamként egy érzelmes idézet gondolat az írótól az édesanyjára gondolva, ami sok embernek eddig is és most innentől nektek fémkeresősöknek is beleívódik az életetekbe: "S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni. S amikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, s megcsókolom a szívemmel a ráncos kezet, mely e kígyóbetűt először mutatta meg nekem."

Nagyon szép írás, köszönöm!


Vissza: “Egyéb témák”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég