Kép
Hírek:
-A MAGNUM ezentúl új, jelentősen továbbfejlesztett szoftverrel működik. Részletek és videók a MAGNUM témánál és a videógalériában.

-A fórum frissítésre került a legújabb verzióra.
-Az új regisztrációk aktiválása a továbbiakban e-mailen keresztül történik, mivel új, igen hatékony spammerszűrőt kapott a fórum. Ez a regisztráló adatait a stopforumspam.com számára elküldi ellenőrzésre.
-Fontosabb fórum újdonságok: Postimage gyors képfeltöltés hozzászólásnál, Youtube galéria (Videos, fenn), közösségi megosztás.

Családi legendák

drkovacstamas19
Lengető
Lengető
Hozzászólások: 2
Csatlakozott: 2016. november 13., vasárnap 21:29
Status: Offline

Családi legendák

Hozzászólás Szerző: drkovacstamas19 » 2016. november 16., szerda 19:01

Az interneten böngészve találtam meg idén ezt a rendkívül érdekes fórumot.
Engem is felcsigázott egy dolog miatt a téma.
Nem foglalkoztam még soha fémkereső detektorokkal, de egy rég elfeledett családi legendánk jutott róla eszembe.

Biztos sokaknak, de otthon nekünk is meséltek a nagyszülők régi történeteket.
Azonban volt egy érdekes dolog amit a mama élete végéig hajtogatott, amire a szüleim is legyintettek, de a mama megesküdött rá. Állítólag a papa a 2. világháború éveiben segített egy menekülő szomszéd családnak elásni az értékeiket a gyümölcsösben.
A szomszéd családot elvitték a hatóságok és soha többet nem jelentkeztek.

A papa sokat kutatott a család után a hetvenes években, amikor már nem kellett annyira félni, de valószínű, hogy nem élték túl a háborús üldözést.
Az esetleges későbbi meghurcoltatás végett azonban az elásott kincs kiásására a papa részéről sem került sor az ő életében.

Nem kell hinnie senkinek a történetemben, elég ha én hiszek benne.

Én már nem bízom abban, hogy előkerülnek a ládák, meg már nem is emlékszek pontosan hol, melyik kertben mondta a mama, de úgy éreztem, meg kell osztanom emlékemet, biztosan sokak járnak hasonló cipőben és van hasonló kedves családi emlékük.

Mindenesetre figyelem a fórumot, hátha egyszer kedvet kapok és felkerekedünk a gyermekeimmel kincset keresni.



ficuscucis
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: ficuscucis » 2016. november 17., csütörtök 8:43

;)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára ficuscucis 2017. október 28., szombat 8:31-kor.



Péter
Lengető
Lengető
Hozzászólások: 1
Csatlakozott: 2016. október 24., hétfő 18:43
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: Péter » 2016. november 17., csütörtök 19:46

Heló! Érdekes családi történet, akár igaz is lehet. Azért már első olvasatra is rögtön felfedezhető két paradoxon. Először is, hogy vki segítséget kér a vagyona elrejtéséhez illetve, hogy a nagyapád nem ásta ki, miután valószínűsíthető lett, hogy az eredeti tulajdonos már nem fogja keresni... Bár némi magyarázattal szolgálna, ha azt feltételeznék, hogy a vagyon eredeti tulajdonosa, szerette volna ha vki még ismeri a"kincs" pontos helyét arra az esetre ha vmi történne vele. A nagyapád pedig talpig becsületes ember, a kincset elrejtő pedig igen jó ember ismerő. Én biztos utána járnék, neked is sok szerencsét hozzá! Hajrá! Üdv! P



Avatar
oldtimer
Százados
Százados
Hozzászólások: 155
Csatlakozott: 2015. július 29., szerda 18:36
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: oldtimer » 2016. november 18., péntek 8:24

Szerintem minden legendának van valami valóságalapja, csak azt nehéz eldönteni, hogy mennyi belőle az igazság és mennyi a fikció.
A közelünkben van egy kastély, aminek a tulajdonosai 1944. októberében, az oroszok bejövetelekor elmenekültek Ausztriába. Csak a legszükségesebb holmikat vitték magukkal. Évtizedekig élt a történet, hogy elásták a kastélyparkban az értékeiket. 1990 után hazajöttek a leszármazottak, akik méterre pontosan tudták hol van elrejtve a kincs, és kiásták jogos tulajdonukat. Ez megtörtént.



Bobbácsi
Százados
Százados
Hozzászólások: 154
Csatlakozott: 2015. június 27., szombat 15:34
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: Bobbácsi » 2016. november 18., péntek 13:40

oldtimer írta:Szerintem minden legendának van valami valóságalapja, csak azt nehéz eldönteni, hogy mennyi belőle az igazság és mennyi a fikció.
A közelünkben van egy kastély, aminek a tulajdonosai 1944. októberében, az oroszok bejövetelekor elmenekültek Ausztriába. Csak a legszükségesebb holmikat vitték magukkal. Évtizedekig élt a történet, hogy elásták a kastélyparkban az értékeiket. 1990 után hazajöttek a leszármazottak, akik méterre pontosan tudták hol van elrejtve a kincs, és kiásták jogos tulajdonukat. Ez megtörtént.

Osztom a véleményt!

Nálunk a Telekiek révén van/volt pár hasonló legenda.
Az egyik ilyen a sógorom dédapja álltal "beképzelt" dolog.
Miszerint a Teleki,illetve egy másik közelben lévő kissebb kastély között,számos alagút futott és ezekben rengeteg kincset rejtettek el a világháború idején.
Sógoromék pincéjében anno a dédi el is kezdett ásni,hogy ő majd megtalálja az alagutak valamelyikét,mert az ő házuk a két kastély között volt. Ez sajna nem jött össze neki éltében és az utódok csak mosolyogtak a történeten.
Na de pár évvel ezelött nálunk is elkezdődött jó pár nagyobb építkezés azon a területen és láss csodát....a munkagépek alatt itt is beszakadt egy alagút...ott is beszakadt egy alagút....
Persze egyszerűbbnek látta az építiő ezeket betúrni földdel,mintsem értesíteni bárkit is.

Lehet a kincsek is ott vannak valamelyik járatban! :)



lomposfarkas
Tizedes
Tizedes
Hozzászólások: 12
Csatlakozott: 2016. január 11., hétfő 3:50
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: lomposfarkas » 2016. november 18., péntek 19:29

Én csak a nyomát láttam egyszer egy vélhetően kincskeresésnek. Egy nagyobb, 5-6 épületes tanya volt az 1952-es katonai térkép szerint, mára csak téglák, meg ilyen tipikus tanyahelyi romok. Más ügyből szaglásztam abban az erdőben, mikor a tanya mellett láttam egy gödröt. Több köbmétert kiástak, gyökerek között, szóval durva meló lehetett. Ilyet potyára épeszű ember nem csinálna, nyilván valami információ alapján ástak.



Feza
Őrmester
Őrmester
Hozzászólások: 37
Csatlakozott: 2015. július 2., csütörtök 8:31
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: Feza » 2016. november 18., péntek 20:10

Sziasztok.

Mifelént is sok ilyen történet kering.
Mikor a 2. Vh volt itt a falúban lakott egy gróf egy baromi nagy kastélyban. Mikor már szorúlt a hurok, elmenekült, és csak pár dolgot tudott kimenteni. Volt 2 inasa akire rábízta az egász kastély tartalának az örzését. Itt már szerintem mindenki tudja hogy mi következett :) amint elmentek teljessen kiürítették a kastélyt a saját zsebük javára. Régi festmények, bútorok, étkészlet stb stb majd mikor kiürítették akkor felgyújtották és azt mondták, hogy az oroszok tették ( legjobb alibi ) 1 éven bellül mindegyik elköltözött a falúból.



Avatar
Ködmön
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 52
Csatlakozott: 2015. július 7., kedd 15:51
Tartózkodási hely: Veszprém megye
Status: Offline

Pirtó - Magyarország

Hozzászólás Szerző: Ködmön » 2017. február 12., vasárnap 3:44

Vigyázat, a következő írás építő jelleggel kerül be a rendszerbe.
A választékos beszédű szöveg és gondolatindító téma megzavarhat 1-2 más hangulatú fórumozót.
Kérem éppen ezért a saját magukat lejárató 1-2 kommentelőt (nem nekik írok), véleményeiket a mailcímemre küldjék el.
--------


Szeretném megköszönni levéltáros rokonomnak azt a sok egyedi, kézzel írt háborús történetet, leírást, katonai naplót, melyek másolatával az évek alatt jó pár kalandot szerzett baráti körömnek.
1995-ben, amikor megkaptam a Fisher 1235X-emet, akkor azt mondta nekem: "Igazi kincseket kézzel írt katonai vagy családi naplókban találhatsz."
Azóta is értéktelennek tűnő kézzel írt katonai naplókat vásárolok.

A kedvemre kiválasztott egyik történet kivétel, mert egy könyv, ez sincs fent az interneten, bár utalásokat találtam rá.
A valós történet egy 1944-1946-ban kalandos úton menekülő színész házaspár kézzel írt naplójegyzetében volt található.
A napló kinyomtatása először meg sem jelenhetett hazánkban, 2007-ben kis mennyiségben adta ki egy itthoni kiadó.

Muráti Lili színésznő és férje Vaszary János színész történetének címe is izgalmas: "Zörgetik az ajtót".

A könyvből be kell gépelnem a fémkeresős társadalomnak izgalmas részeket.

181.oldal:
"A gyárigazgató egy napon azzal jött haza, hogy nagyszerű megoldást talált a menekülésre.
A gyárát vezető orosz parancsnok egy teherautót küld vidékre, hogy élelmet szerezzen a gyári munkásoknak. Ha valamivel meg tudjuk vesztegetni a parancsnokot, ez a teherautó levisz minket a birtokunkra."

187.oldal:
"Végre elindultunk Kecskemét felé.
A harmadik napon sikerült úgy irányítani az oroszt, hogy megérkeztünk Soltvadkertre, amelytől már csak tíz kilométerre volt a birtokunk."

193.oldal:
"Maradt volna az a megoldás, hogy saját birtokunkon, saját házunkban próbáljunk megbújni.
Erről azonban mindenki lebeszélt.
A házat tökéletesen kifosztották az oroszok. Csak a csupasz falak maradtak meg. Ezután vincellérünk minden rokonságával együtt
odaköltözött. Mind a hét szobát elfoglalták. A birtokot egyszerűen sajátjuknak tekintették.
Tehát nem nagyon kívánatos, hogy váratlanul felbukkanjunk. Valószínűnek látszott, hogy azonnal feljelentenek, hogy szabaduljanak tőlünk.
Ezenkívül a politikai rendőrség jóformán minden héten kiszállt a birtokra. Kincsek után kutattak, amelyeket állítólag ott ástunk el."

194.oldal:
"A vincellért kétszer-háromszor el is fogták ebben az ügyben, és hetekig vallatták, hogy árulja el a kincsek rejtekhelyét.
De ő mindig megmaradt amellett, hogy nem tud semmiről.
EZ gondolkodóba ejtett.
Kincsekről ugyan szó sem volt, de valóban elástunk hét nagy ládát a birtokon lévő kis erdőben. Értékes szőnyegek, porcelánok, ezüstök és
ruhaneműk voltak bennük. Ezeket a bombázás veszélye elől szállítottuk le Budapestről és amikor az orosz csapatok közeledtek, inasunk a vincellér
segítségével elásott mindent.
Tehát a vincellér tudta, hogy vannak elásott értékek és azt is nagyon jól tudta, hogy hol vannak elásva.
Ha ezt nem hajlandó elárulni a vörösöknek, lehet, hogy irántunk való ragaszkodásból tette. De az is lehet, hogy ezeket az értékeket a maga számára
akarta megőrizni.
Feleségem optimizmusból a kedvezőbb feltevést fogadta el és azt sürgette, hogy beszéljünk a vincellérrel. Szerintem lehetetlen, hogy eláruljon
bennünket, hiszen mindig nagyon jók voltunk hozzá és a családjához."


196.oldal:
"...De legjobban az elásott értékek foglalkoztatták.
Biztonság okáért ki kellene ásni őket, és más helyen elrejteni, hogy a vincellér se tudjon a rejtekhelyről.
Erre vonatkozólag több tervet eszeltünk ki, de egyik sem látszott keresztülvihetőnek.
Végül a következőket határoztuk el:
Az egyik paraszttól kölcsönkérjük ökrös fogatát. Még ma éjjel elmegyünk és kiássuk a ládákat.
Az éjszaka leple alatt átszállítjuk őket egyik barátunk földjére és ott újra elássuk.
Pár nap múlva fölszántják a földet és bevetik. A vetés alatt biztonságban lesz a holmink. Megvárhatjuk az alkalmas időt, amikor rendelkezhetünk fölötte.
Az elhatározást tett követte.
Ásókkal és kapákkal felszerelve, pár barátunkkal együtt elindultunk az ökrös szekéren az éjszakai vállalkozásra.
De a véletlen már az első lépésnél áthúzta a számításainkat.
A házunk előtti úton kellett elhaladni, hogy a kis erdőbe érjünk. Az ökrös szekér nyikorgása felébresztette az éberen alvó vincellért.
Utánunk jött és érdeklődni kezdett, hogy mit akarunk.
Mikor bennünket felismert, nagyon meglepődött. De úgy látszott, őszintén örül megmenekülésünknek.
Az ásókat és kapákat meglátva, rögtön tudta, hogy miről van szó. Felajánlkozott, hogy jön velünk és segít a kiásásban.
Ezt nem lehetett visszautasítani.
Útközben elmesélte, hogy hűségesen megőrizte a titkunkat. Bárhogy kínozták és verték a vörösök, nem árult el semmit.
Ő tudja, hogy mivel tartozik nekünk. Inkább kész meghalni, mint elárulni minket.
Szavai nem csengtek őszintén. Alázatos volt és hízelgő. Ez bizalmatlanságot keltett bennem.
A kiásás sokkal tovább tartott, mint gondoltuk."

199.oldal:
"...Amikor beesteledett... elindultunk a ládákat elásni.
Ezúttal szerencsénk volt. Nem találkoztunk senkivel és a három barátomon kívül - akik részt vettek az elásásban -
senki sem tudta az új rejtekhelyet."

212.oldal:
"...Nagyon rossz írt hozott.
Távozásunk után való nap a kiskunhalasi politikai rendőrség kiszállt Pirtóra.
Valahogy megtudták, hogy értékeinket kiástuk és elvittük. Lehetséges, hogy a vincellér árulta el.
Pontosan tudták, hogy kik vettek részt ebben a munkában.
...
Mindent megtudtak. A ládákat rögtön kiásták és teherautón vitték be Kiskunhalasra."



-------------------------------------------------
Ennyi a történet.

Elgondolkoztam, mi lett volna ha nem lett volna szükség megélhetési okokból a ládákra,
nem viszi le a házaspárt senki Pirtóra, vagy esetleg több közrejátszó ok meg nem léte miatt sose jutnak vissza és
ahogy a sors alakította, a könyvkiadás után Spanyolországban teljesedik ki méltóságos öregkoruk.

A naplóból az eredeti helyszín könnyen kideríthető:
-lementünk, megmutatták a helyi öregek a házaspár ingatlanát,
-kiserdő sehol,
-könyvtár régi térképen nincs semmi nyom,
-a http://www.fentrol.hu éles légifotókat kínál (itt '60-as évekből) akármilyen néven
regisztrálásért cserébe, ami a geoshop.hu-n keresztül ingyen letölthető, ezen látni a kiserdőt...,
-georeferáltam a fentrol.hu fotóját BaseCamp szoftverrel, Garmin-ra feltölt,
-pikk-pakk és a kiserdő helyén álltam...

ÁÁÁÁ, kimegyek a zsibire, hátha valaki kézzel írt háborús naplót árul....
Csatolmányok
projekt_pirto.jpg
projekt_pirto.jpg (225.97 KiB) Megtekintve 4866 alkalommal



Avatar
templomos
Ezredes
Ezredes
Hozzászólások: 524
Csatlakozott: 2015. június 27., szombat 21:05
Tartózkodási hely: Heves-megye
Status: Offline

Re: Pirtó - Magyarország

Hozzászólás Szerző: templomos » 2017. február 12., vasárnap 8:24

Ködmön írta:Vigyázat, a következő írás építő jelleggel kerül be a rendszerbe.
A választékos beszédű szöveg és gondolatindító téma megzavarhat 1-2 más hangulatú fórumozót.
Kérem éppen ezért a saját magukat lejárató 1-2 kommentelőt (nem nekik írok), véleményeiket a mailcímemre küldjék el.
--------


Szeretném megköszönni levéltáros rokonomnak azt a sok egyedi, kézzel írt háborús történetet, leírást, katonai naplót, melyek másolatával az évek alatt jó pár kalandot szerzett baráti körömnek.
1995-ben, amikor megkaptam a Fisher 1235X-emet, akkor azt mondta nekem: "Igazi kincseket kézzel írt katonai vagy családi naplókban találhatsz."
Azóta is értéktelennek tűnő kézzel írt katonai naplókat vásárolok.

A kedvemre kiválasztott egyik történet kivétel, mert egy könyv, ez sincs fent az interneten, bár utalásokat találtam rá.
A valós történet egy 1944-1946-ban kalandos úton menekülő színész házaspár kézzel írt naplójegyzetében volt található.
A napló kinyomtatása először meg sem jelenhetett hazánkban, 2007-ben kis mennyiségben adta ki egy itthoni kiadó.

Muráti Lili színésznő és férje Vaszary János színész történetének címe is izgalmas: "Zörgetik az ajtót".

A könyvből be kell gépelnem a fémkeresős társadalomnak izgalmas részeket.

181.oldal:
"A gyárigazgató egy napon azzal jött haza, hogy nagyszerű megoldást talált a menekülésre.
A gyárát vezető orosz parancsnok egy teherautót küld vidékre, hogy élelmet szerezzen a gyári munkásoknak. Ha valamivel meg tudjuk vesztegetni a parancsnokot, ez a teherautó levisz minket a birtokunkra."

187.oldal:
"Végre elindultunk Kecskemét felé.
A harmadik napon sikerült úgy irányítani az oroszt, hogy megérkeztünk Soltvadkertre, amelytől már csak tíz kilométerre volt a birtokunk."

193.oldal:
"Maradt volna az a megoldás, hogy saját birtokunkon, saját házunkban próbáljunk megbújni.
Erről azonban mindenki lebeszélt.
A házat tökéletesen kifosztották az oroszok. Csak a csupasz falak maradtak meg. Ezután vincellérünk minden rokonságával együtt
odaköltözött. Mind a hét szobát elfoglalták. A birtokot egyszerűen sajátjuknak tekintették.
Tehát nem nagyon kívánatos, hogy váratlanul felbukkanjunk. Valószínűnek látszott, hogy azonnal feljelentenek, hogy szabaduljanak tőlünk.
Ezenkívül a politikai rendőrség jóformán minden héten kiszállt a birtokra. Kincsek után kutattak, amelyeket állítólag ott ástunk el."

194.oldal:
"A vincellért kétszer-háromszor el is fogták ebben az ügyben, és hetekig vallatták, hogy árulja el a kincsek rejtekhelyét.
De ő mindig megmaradt amellett, hogy nem tud semmiről.
EZ gondolkodóba ejtett.
Kincsekről ugyan szó sem volt, de valóban elástunk hét nagy ládát a birtokon lévő kis erdőben. Értékes szőnyegek, porcelánok, ezüstök és
ruhaneműk voltak bennük. Ezeket a bombázás veszélye elől szállítottuk le Budapestről és amikor az orosz csapatok közeledtek, inasunk a vincellér
segítségével elásott mindent.
Tehát a vincellér tudta, hogy vannak elásott értékek és azt is nagyon jól tudta, hogy hol vannak elásva.
Ha ezt nem hajlandó elárulni a vörösöknek, lehet, hogy irántunk való ragaszkodásból tette. De az is lehet, hogy ezeket az értékeket a maga számára
akarta megőrizni.
Feleségem optimizmusból a kedvezőbb feltevést fogadta el és azt sürgette, hogy beszéljünk a vincellérrel. Szerintem lehetetlen, hogy eláruljon
bennünket, hiszen mindig nagyon jók voltunk hozzá és a családjához."


196.oldal:
"...De legjobban az elásott értékek foglalkoztatták.
Biztonság okáért ki kellene ásni őket, és más helyen elrejteni, hogy a vincellér se tudjon a rejtekhelyről.
Erre vonatkozólag több tervet eszeltünk ki, de egyik sem látszott keresztülvihetőnek.
Végül a következőket határoztuk el:
Az egyik paraszttól kölcsönkérjük ökrös fogatát. Még ma éjjel elmegyünk és kiássuk a ládákat.
Az éjszaka leple alatt átszállítjuk őket egyik barátunk földjére és ott újra elássuk.
Pár nap múlva fölszántják a földet és bevetik. A vetés alatt biztonságban lesz a holmink. Megvárhatjuk az alkalmas időt, amikor rendelkezhetünk fölötte.
Az elhatározást tett követte.
Ásókkal és kapákkal felszerelve, pár barátunkkal együtt elindultunk az ökrös szekéren az éjszakai vállalkozásra.
De a véletlen már az első lépésnél áthúzta a számításainkat.
A házunk előtti úton kellett elhaladni, hogy a kis erdőbe érjünk. Az ökrös szekér nyikorgása felébresztette az éberen alvó vincellért.
Utánunk jött és érdeklődni kezdett, hogy mit akarunk.
Mikor bennünket felismert, nagyon meglepődött. De úgy látszott, őszintén örül megmenekülésünknek.
Az ásókat és kapákat meglátva, rögtön tudta, hogy miről van szó. Felajánlkozott, hogy jön velünk és segít a kiásásban.
Ezt nem lehetett visszautasítani.
Útközben elmesélte, hogy hűségesen megőrizte a titkunkat. Bárhogy kínozták és verték a vörösök, nem árult el semmit.
Ő tudja, hogy mivel tartozik nekünk. Inkább kész meghalni, mint elárulni minket.
Szavai nem csengtek őszintén. Alázatos volt és hízelgő. Ez bizalmatlanságot keltett bennem.
A kiásás sokkal tovább tartott, mint gondoltuk."

199.oldal:
"...Amikor beesteledett... elindultunk a ládákat elásni.
Ezúttal szerencsénk volt. Nem találkoztunk senkivel és a három barátomon kívül - akik részt vettek az elásásban -
senki sem tudta az új rejtekhelyet."

212.oldal:
"...Nagyon rossz írt hozott.
Távozásunk után való nap a kiskunhalasi politikai rendőrség kiszállt Pirtóra.
Valahogy megtudták, hogy értékeinket kiástuk és elvittük. Lehetséges, hogy a vincellér árulta el.
Pontosan tudták, hogy kik vettek részt ebben a munkában.
...
Mindent megtudtak. A ládákat rögtön kiásták és teherautón vitték be Kiskunhalasra."



-------------------------------------------------
Ennyi a történet.

Elgondolkoztam, mi lett volna ha nem lett volna szükség megélhetési okokból a ládákra,
nem viszi le a házaspárt senki Pirtóra, vagy esetleg több közrejátszó ok meg nem léte miatt sose jutnak vissza és
ahogy a sors alakította, a könyvkiadás után Spanyolországban teljesedik ki méltóságos öregkoruk.

A naplóból az eredeti helyszín könnyen kideríthető:
-lementünk, megmutatták a helyi öregek a házaspár ingatlanát,
-kiserdő sehol,
-könyvtár régi térképen nincs semmi nyom,
-a http://www.fentrol.hu éles légifotókat kínál (itt '60-as évekből) akármilyen néven
regisztrálásért cserébe, ami a geoshop.hu-n keresztül ingyen letölthető, ezen látni a kiserdőt...,
-georeferáltam a fentrol.hu fotóját BaseCamp szoftverrel, Garmin-ra feltölt,
-pikk-pakk és a kiserdő helyén álltam...

ÁÁÁÁ, kimegyek a zsibire, hátha valaki kézzel írt háborús naplót árul....
:-bd %%-



ficuscucis
Status: Offline

Re: Pirtó - Magyarország

Hozzászólás Szerző: ficuscucis » 2017. február 13., hétfő 10:23

;)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára ficuscucis 2017. október 28., szombat 8:36-kor.



Avatar
Jain
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 66
Csatlakozott: 2015. október 19., hétfő 19:38
Status: Offline

Re: Pirtó - Magyarország

Hozzászólás Szerző: Jain » 2017. február 27., hétfő 17:00

Ködmön írta:Vigyázat, a következő írás építő jelleggel kerül be a rendszerbe.
A választékos beszédű szöveg és gondolatindító téma megzavarhat 1-2 más hangulatú fórumozót.
Kérem éppen ezért a saját magukat lejárató 1-2 kommentelőt (nem nekik írok), véleményeiket a mailcímemre küldjék el.
--------

-------------------------------------------------
Ennyi a történet.

Elgondolkoztam, mi lett volna ha nem lett volna szükség megélhetési okokból a ládákra,
nem viszi le a házaspárt senki Pirtóra, vagy esetleg több közrejátszó ok meg nem léte miatt sose jutnak vissza és
ahogy a sors alakította, a könyvkiadás után Spanyolországban teljesedik ki méltóságos öregkoruk.

A naplóból az eredeti helyszín könnyen kideríthető:
-lementünk, megmutatták a helyi öregek a házaspár ingatlanát,
-kiserdő sehol,
-könyvtár régi térképen nincs semmi nyom,
-a http://www.fentrol.hu éles légifotókat kínál (itt '60-as évekből) akármilyen néven
regisztrálásért cserébe, ami a geoshop.hu-n keresztül ingyen letölthető, ezen látni a kiserdőt...,
-georeferáltam a fentrol.hu fotóját BaseCamp szoftverrel, Garmin-ra feltölt,
-pikk-pakk és a kiserdő helyén álltam...

ÁÁÁÁ, kimegyek a zsibire, hátha valaki kézzel írt háborús naplót árul....

Jó kis történet meg izgalmas de a ládákat sajnos kiásták és elvitték nem?Pontosan tudták mennyi láda lett elásva,akkor miért volt értelme felekresni azt a helyszínt?
Vagy a "-pikk-pakk és a kiserdő helyén álltam..." azt úgy értetted hogy monitoron nézve?


Gép:TOM SELLECK(volt)

Avatar
kanbagoly
Ezredes
Ezredes
Hozzászólások: 621
Csatlakozott: 2015. június 29., hétfő 15:54
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: kanbagoly » 2017. március 6., hétfő 19:12



"A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell."

Avatar
kanbagoly
Ezredes
Ezredes
Hozzászólások: 621
Csatlakozott: 2015. június 29., hétfő 15:54
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: kanbagoly » 2017. március 8., szerda 22:15



"A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell."

ficuscucis
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: ficuscucis » 2017. március 9., csütörtök 9:46

;)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára ficuscucis 2017. október 28., szombat 8:37-kor.



Avatar
oldtimer
Százados
Százados
Hozzászólások: 155
Csatlakozott: 2015. július 29., szerda 18:36
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: oldtimer » 2017. március 9., csütörtök 20:37

ficuscucis írta:
Ezt a történetet Bujtor is megfilmesítette. Jó kis akciófilm. Amúgy a cikk nekem sántít. Ha tényleg olyan rendőrállam volt abban az időben akkor hogy lehetett egy keleti-nyugati blokkon átnyúló "civil szervezkedést, műszerbeszállítást" észrevétlenül véghezvinni. Az meg főleg hihetetlen, hogy akkora műszaki ténykedést nem vettek észre már a kezdeteknél és nem jelentették a mindenütt ólálkodó Pelikán elvtársak. Mint tudjuk a búvárokon még az ürgebőr álca sem segített volna. Summa summarum szerintem ez is amolyan elsüllyedt, elásott harckocsik legenda, azaz valahol valami történt azután a szájról szájra terjedés szépen kikerekítette. A cikk egyszeri elolvasás erejéig így is szórakoztató. Köszi hogy feltetted!
Nem tudom igaz-e a sztori, és vitatkozni sem akarok, csak néhány tényt leírni:
- A cikk szerint a kutatás 1996-ban kezdődött. Ekkor már Magyarország nem tartozott a keleti blokkhoz, mert már nem volt keleti blokk. A levitézlett "elvtársak" legfeljebb csak nosztalgiával gondolhattak az egykori rendőrállamra.
- Bujtor István "kincskeresős" filmje a Csak semmi pánik! című volt, ami 1981-ben készült, 15 évvel a cikkben említett esemény előtt.
Kérdésem: hogyan tudta ezt a sztorit Bujtor 15 évvel előre megfilmesíteni???



ficuscucis
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: ficuscucis » 2017. március 10., péntek 9:17

;)
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára ficuscucis 2017. október 28., szombat 8:39-kor.



Avatar
kanbagoly
Ezredes
Ezredes
Hozzászólások: 621
Csatlakozott: 2015. június 29., hétfő 15:54
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: kanbagoly » 2017. március 17., péntek 19:52

.,Édes Kedves Feleségem, vagy Gyermekeim mind két ágon lévők!
Mind a mostani környül állások mind a gonosz emberektül és a tüztül való felelem kénszeritettek engemet arra, hogy a mely Summás pénzel az Ur Isten sok faradságaim után ingyen Kegyelmébül méltóztatott meg áldani annak némely részit bátorságos helyre tegyem. Tuttotokra adom azért mint hogy nem tudhatom az Ur Isten hol és nem hirtelen halállal szollit e ki e világbul ha szolhatok é tsak egyet is veletek vagy nem, hogy az én kis házamba az Almáriumot ki vévén a kőfalnak alsó részibe ahol fekszik az almárium egy lyukat ásván egy réz edénybe tettem 1300 azaz ezerháromszáz aranyakat ugy mint Hármas 115 darab Kettős 194 darab Egyes 567. Valamint azért én ugy rejtettem azt el hogy senki sem tudta, ugy te is vagy gyermekeid ugy vegyék ki hogy azt senki ne tudja, mert vajmi sok irigye van a pénznek. Eztet pedig mikor a szükség hozza magával akkor kel kivenni. A többi pénzemre pedig ami most találtatik 3000 Rf. arra rea akadtok Contraktuson az aprólékosokon kivül 7000 Rf. Átkozott lesz az a Testvér a ki egyik a másikat kivánnya mind ezekbe mind másokba meg tsalni. Az Isten aldasa legyen rajtatok Zilizen 3dik May 1799
Tőrös Tamás."


"A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell."

Avatar
Polaris
Őrmester
Őrmester
Hozzászólások: 32
Csatlakozott: 2015. december 4., péntek 14:17
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: Polaris » 2017. március 19., vasárnap 16:53

ficuscucis írta:
oldtimer írta:
ficuscucis írta:
Ezt a történetet Bujtor is megfilmesítette. Jó kis akciófilm. Amúgy a cikk nekem sántít. Ha tényleg olyan rendőrállam volt abban az időben akkor hogy lehetett egy keleti-nyugati blokkon átnyúló "civil szervezkedést, műszerbeszállítást" észrevétlenül véghezvinni. Az meg főleg hihetetlen, hogy akkora műszaki ténykedést nem vettek észre már a kezdeteknél és nem jelentették a mindenütt ólálkodó Pelikán elvtársak. Mint tudjuk a búvárokon még az ürgebőr álca sem segített volna. Summa summarum szerintem ez is amolyan elsüllyedt, elásott harckocsik legenda, azaz valahol valami történt azután a szájról szájra terjedés szépen kikerekítette. A cikk egyszeri elolvasás erejéig így is szórakoztató. Köszi hogy feltetted!
Nem tudom igaz-e a sztori, és vitatkozni sem akarok, csak néhány tényt leírni:
- A cikk szerint a kutatás 1996-ban kezdődött. Ekkor már Magyarország nem tartozott a keleti blokkhoz, mert már nem volt keleti blokk. A levitézlett "elvtársak" legfeljebb csak nosztalgiával gondolhattak az egykori rendőrállamra.
- Bujtor István "kincskeresős" filmje a Csak semmi pánik! című volt, ami 1981-ben készült, 15 évvel a cikkben említett esemény előtt.
Kérdésem: hogyan tudta ezt a sztorit Bujtor 15 évvel előre megfilmesíteni???
Bevallom amikor odáig értem a cikkben, hogy összesen 300(!) db. üres szivarosdobozt (ürgebőrt) gyömöszölt az öreg pilóta egy szekrénybe attól kezdve gyorsolvasásban futottam át a cikket. Már csak a cselekmény "bonyolítása" érdekelt. Jól felépített mese az egész aminek céljára az utolsó mondat ad választ. ;) :lol:
Jó kis kamu történet! :lol:
De a filmet láttam gyerekkoromban és tetszett :clap:
http://retromuzsika.hu/csak-semmi-panik ... n-filmrol/



Metal
Tizedes
Tizedes
Hozzászólások: 15
Csatlakozott: 2016. február 3., szerda 11:27
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: Metal » 2017. április 24., hétfő 22:32

Nagyon érdekesek ezek a történtek. Nálunk is volt ilyen, hogy kábelárok ásásnál elásott ékszereket találtak. II. VH. idejében rejthették el.
Egy állítólagos kincs adta az indíttatást nekem is, hogy fémkeresőt kezdjek építeni. Az azóta se lett meg, állítólag egy házba volt befalazva. A házat azóta lebontották az örökösök figyelő szeme előtt, de a kincs nem volt a falban és a ház alatt se.
Mást viszont annál inkább találtam :)



Avatar
Ködmön
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 52
Csatlakozott: 2015. július 7., kedd 15:51
Tartózkodási hely: Veszprém megye
Status: Offline

Helymeghatározás "örökölt számok" alapján

Hozzászólás Szerző: Ködmön » 2017. augusztus 9., szerda 12:21

Mailben keresett meg egy úr, hogy tudok-e segíteni neki, mert a vidéki nagyszülőktől "itt keresd a faluban: templom, 600, 190" rejtélyes naplóbejegyzést "örökölt". Neki is belinkeltem ezt a szöveget, hátha rájön a megoldásra.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 04s07.html

Matematika didaktikusan
Pálfalvi Józsefné dr. Csekő Sarolta

A mezőn kincs van elásva, meg kell adnunk a helyét: ez a példa több szempontból is túlmegy az előbbin, általánosabb esetet szemléltet: Egyrészt a koordináták nemcsak egész számok lehetnek. Másrészt a két merőleges úttól való távolságok nem adják meg egyértelműen a kincs helyét. Ha például tudjuk, hogy egy észak–dél irányú úttól 0,250
0,250 km-re, a másik, nyugat–kelet irányú úttól 0,125
0,125 km-re van a kincs, akkor négy hely jöhet szóba. Azt is meg kell mondani hogy az észak–dél irányú úttól kelet vagy nyugat felé és a nyugat–kelet irányú úttól észak vagy dél felé található-e a kincs. Tehát nem egyszerűen távolságokkal, hanem irányított távolságokkal lehet megadni a kincs helyét. Idealizáljuk a példát: tekintsük a kincset pontszerűnek, az utakat pedig matematikai egyeneseknek, amelyeken megadjuk az egységet. Az utak metszéspontja legyen az origó (kezdőpont, (0;0)
( 0 ; 0 ) pont); az 1-nek megfelelő pontok kijelölésével irányítjuk is az egyeneseket. (Egyszerűség kedvéért legyen az egység mindkét tengelyen ugyanaz.)
Ebben a rendszerben a sík bármely pontjához tartozik egy valós számokból álló rendezett pár, és fordítva is, valós számokból álló bármely rendezett párhoz tartozik a síknak egy pontja. A kincs helyét egyértelműen meghatározza a két irányított távolság, ha tudjuk, hogy melyik távolságot melyik tengelytől – s akkor a másik tengely mentén kell mérni.
Harmadik általánosítási lehetőség az elásott kincs példája segítségévei: a síkból kiléphetünk a térbe. A kincs helyéről ugyanis a két jelzőszám, a két úttól való irányított távolság csak annyit mond: itt kell ásni. De milyen mélyre? Ha ezt nem tudjuk, akkor esetleg idő előtt abbahagyjuk az ásást. A mélység már egy harmadik koordináta. A három együtt adja meg a pontszerűnek tekintett kincs helyét. Nincs akadálya annak, hogy a „lefelé” – föld középpontja felé irányított tengelyen pozitív számmal fejezzük ki a mélységet. De megtehetjük azt is, hogy fölfelé irányítjuk ezt a harmadik tengelyt, és akkor a mélységet negatív szám fejezi ki. Lehet, hogy az utak segítségével az első két jelzőszámmal – megadott helyen épület áll, annak valamelyik emeletén, padlásán, falában is lehet a kincs. Ebben az esetben a harmadik jelzőszám előjele is fontos: mindhárom jelzőszám irányított távolságot fejez ki.
Egy negyedik általánosítási lehetőség: ha az utak nem merőlegesek egymásra, a tőlük való irányított távolságokkal akkor is egyértelműen meg lehet adni a kincs helyét. A távolságok helyett – amelyeket a tengelyekre merőleges szakaszok hossza ad meg, ha ugyan a pont nincs éppen a tengelyen – a másik tengellyel párhuzamos szakaszok hosszát is használhatjuk ilyenkor jelzőszámnak. A harmadik tengely sem kell, hogy merőleges legyen az első kettőre.
Ez az általánosítás ferdeszögű koordináta-rendszerekhez vezet. Nincs nagy gyakorlati jelentőségük; éppen csak megemlítjük ezt a lehetőséget is.
Polárkoordináták a síkban
Az alkalmazások szempontjából nagyon fontos viszont az, hogy a sík bármely pontját egyértelműen meg lehet adni egy távolság és egy szög segítségével. Az elásott kincs példáján: megadhatjuk, milyen messze van egy kúttól, és hogy aki a kútnál áll, kelet felé fordulva, annak mennyivel kell elfordulnia bal kéz felé, hogy éppen a kincsre nézzen.
Annak természetesen nincs jelentősége, hogy merre van arccal, amikor forogni kezd, és annak sincs, hogy bal kéz felé kezd forogni, de ezek a matematikában leginkább szokásos megállapodások. (Amikor a keleti irányt mondjuk kezdő iránynak, akkor a térképek szokásos beállítására gondolunk. Matematikaibban fogalmazva: az x
x tengely irányából az óramutató járásával ellenkező irányba mérjük a szöget.)
Ilyen módon is két számmal adhatjuk meg egy pont helyét a síkban. Milyen számokkal?
Megint idealizálunk, és a mezőt, ahol a kincs el van rejtve, nem a földfelszín egy részének, nem is a sík egy részének, hanem matematikai értelemben vett – minden irányban végtelen – síknak tekintjük. A kút sem kút már, hanem a síknak egy pontja. Az első jelzőszám most a kincsnek – amely szintén pontszerű – ettől a kezdőponttól való távolsága. Nem irányított távolsága, hanem egyszerűen: távolsága. Adott hosszegységben mérve ez mindig egy nemnegatív valós szám. (Ha a pontszerű kincs a pontszerű kútban van, akkor 0, különben pozitív.) Nemcsak az igaz, hogy a távolság mindig egy nemnegatív valós szám; hanem az is, hogy bármely nemnegatív valós szám lehet (adott egységhez, mégpedig bármilyen egységhez képest). A következő ábra segítheti őket a megértésében.
I. Az elásott kincs távolsága a kúttól mindig nemnegatív valós szám: II. Az elásott kincstávolsága a kúttól bármely nemnegatív valós szám lehet: I. és II. együtt
A másik jelzőszám milyen szám lehet?
Ha az első jelzőszám 0, akkor semmi vagy bármi, nincs jelentősége. Nem kell semerre fordulnunk, illetve akármerre fordulunk, a kincs helyén vagyunk. Minden más esetben: ha az alapiránytól (kelet) meghatározott irányban (bal felé) kezdjük a forgást, akkor negatív számokra nincs szükség; ha kelet felé van a kincs, akkor 0 lesz az elfordulás, ha másfelé van, akkor valamilyen pozitív elfordulással abba az irányba fordulhatunk. Most azonban az már nem igaz, hogy az elfordulás szöge bármilyen nemnegatív valós szám lehet. (Feltételezzük, hogy nem forgunk hiába: mihelyt a kincs felé nézünk, megállunk). A szögmérés egységétől függ, hogy milyen pozitív valós számok lehetségesek. Ha például fokban mérjük a szöget, akkor csak 360^°
360 ° -nál kisebbek, ha derékszögben, akkor 4-nél kisebbek, ha radiánban, akkor 2?
2 ? -nél (kb. 6,3
6,3 -nél) kisebbek stb. Bárhogy adunk meg egy nemnegatív valós számot mint távolságot és egy ennek a feltételnek megfelelő (pl. 360-nál kisebb) nemnegatív valós számot, ezek együtt mindig meghatározzák a síknak egy pontját, a kincs helyét.

(A fotóm itt egy másik helymeghatározáshoz készült, az volt a kérdés, hol volt az erdő sávja 1945-ben a jelenlegihez képest.)
Csatolmányok
1945legifoto_2017google_2.jpg
1945legifoto_2017google_2.jpg (40.72 KiB) Megtekintve 2582 alkalommal



T.Csaba
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 48
Csatlakozott: 2015. szeptember 22., kedd 23:05
Status: Offline

Re: Helymeghatározás "örökölt számok" alapján

Hozzászólás Szerző: T.Csaba » 2017. szeptember 4., hétfő 11:29

Ködmön írta:Mailben keresett meg egy úr, hogy tudok-e segíteni neki, mert a vidéki nagyszülőktől "itt keresd a faluban: templom, 600, 190" rejtélyes naplóbejegyzést "örökölt". Neki is belinkeltem ezt a szöveget, hátha rájön a megoldásra.

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t ... 04s07.html

Matematika didaktikusan
Pálfalvi Józsefné dr. Csekő Sarolta

A mezőn kincs van elásva, meg kell adnunk a helyét: ez a példa több szempontból is túlmegy az előbbin, általánosabb esetet szemléltet: Egyrészt a koordináták nemcsak egész számok lehetnek. Másrészt a két merőleges úttól való távolságok nem adják meg egyértelműen a kincs helyét. Ha például tudjuk, hogy egy észak–dél irányú úttól 0,250
0,250 km-re, a másik, nyugat–kelet irányú úttól 0,125
0,125 km-re van a kincs, akkor négy hely jöhet szóba. Azt is meg kell mondani hogy az észak–dél irányú úttól kelet vagy nyugat felé és a nyugat–kelet irányú úttól észak vagy dél felé található-e a kincs. Tehát nem egyszerűen távolságokkal, hanem irányított távolságokkal lehet megadni a kincs helyét. Idealizáljuk a példát: tekintsük a kincset pontszerűnek, az utakat pedig matematikai egyeneseknek, amelyeken megadjuk az egységet. Az utak metszéspontja legyen az origó (kezdőpont, (0;0)
( 0 ; 0 ) pont); az 1-nek megfelelő pontok kijelölésével irányítjuk is az egyeneseket. (Egyszerűség kedvéért legyen az egység mindkét tengelyen ugyanaz.)
Ebben a rendszerben a sík bármely pontjához tartozik egy valós számokból álló rendezett pár, és fordítva is, valós számokból álló bármely rendezett párhoz tartozik a síknak egy pontja. A kincs helyét egyértelműen meghatározza a két irányított távolság, ha tudjuk, hogy melyik távolságot melyik tengelytől – s akkor a másik tengely mentén kell mérni.
Harmadik általánosítási lehetőség az elásott kincs példája segítségévei: a síkból kiléphetünk a térbe. A kincs helyéről ugyanis a két jelzőszám, a két úttól való irányított távolság csak annyit mond: itt kell ásni. De milyen mélyre? Ha ezt nem tudjuk, akkor esetleg idő előtt abbahagyjuk az ásást. A mélység már egy harmadik koordináta. A három együtt adja meg a pontszerűnek tekintett kincs helyét. Nincs akadálya annak, hogy a „lefelé” – föld középpontja felé irányított tengelyen pozitív számmal fejezzük ki a mélységet. De megtehetjük azt is, hogy fölfelé irányítjuk ezt a harmadik tengelyt, és akkor a mélységet negatív szám fejezi ki. Lehet, hogy az utak segítségével az első két jelzőszámmal – megadott helyen épület áll, annak valamelyik emeletén, padlásán, falában is lehet a kincs. Ebben az esetben a harmadik jelzőszám előjele is fontos: mindhárom jelzőszám irányított távolságot fejez ki.
Egy negyedik általánosítási lehetőség: ha az utak nem merőlegesek egymásra, a tőlük való irányított távolságokkal akkor is egyértelműen meg lehet adni a kincs helyét. A távolságok helyett – amelyeket a tengelyekre merőleges szakaszok hossza ad meg, ha ugyan a pont nincs éppen a tengelyen – a másik tengellyel párhuzamos szakaszok hosszát is használhatjuk ilyenkor jelzőszámnak. A harmadik tengely sem kell, hogy merőleges legyen az első kettőre.
Ez az általánosítás ferdeszögű koordináta-rendszerekhez vezet. Nincs nagy gyakorlati jelentőségük; éppen csak megemlítjük ezt a lehetőséget is.
Polárkoordináták a síkban
Az alkalmazások szempontjából nagyon fontos viszont az, hogy a sík bármely pontját egyértelműen meg lehet adni egy távolság és egy szög segítségével. Az elásott kincs példáján: megadhatjuk, milyen messze van egy kúttól, és hogy aki a kútnál áll, kelet felé fordulva, annak mennyivel kell elfordulnia bal kéz felé, hogy éppen a kincsre nézzen.
Annak természetesen nincs jelentősége, hogy merre van arccal, amikor forogni kezd, és annak sincs, hogy bal kéz felé kezd forogni, de ezek a matematikában leginkább szokásos megállapodások. (Amikor a keleti irányt mondjuk kezdő iránynak, akkor a térképek szokásos beállítására gondolunk. Matematikaibban fogalmazva: az x
x tengely irányából az óramutató járásával ellenkező irányba mérjük a szöget.)
Ilyen módon is két számmal adhatjuk meg egy pont helyét a síkban. Milyen számokkal?
Megint idealizálunk, és a mezőt, ahol a kincs el van rejtve, nem a földfelszín egy részének, nem is a sík egy részének, hanem matematikai értelemben vett – minden irányban végtelen – síknak tekintjük. A kút sem kút már, hanem a síknak egy pontja. Az első jelzőszám most a kincsnek – amely szintén pontszerű – ettől a kezdőponttól való távolsága. Nem irányított távolsága, hanem egyszerűen: távolsága. Adott hosszegységben mérve ez mindig egy nemnegatív valós szám. (Ha a pontszerű kincs a pontszerű kútban van, akkor 0, különben pozitív.) Nemcsak az igaz, hogy a távolság mindig egy nemnegatív valós szám; hanem az is, hogy bármely nemnegatív valós szám lehet (adott egységhez, mégpedig bármilyen egységhez képest). A következő ábra segítheti őket a megértésében.
I. Az elásott kincs távolsága a kúttól mindig nemnegatív valós szám: II. Az elásott kincstávolsága a kúttól bármely nemnegatív valós szám lehet: I. és II. együtt
A másik jelzőszám milyen szám lehet?
Ha az első jelzőszám 0, akkor semmi vagy bármi, nincs jelentősége. Nem kell semerre fordulnunk, illetve akármerre fordulunk, a kincs helyén vagyunk. Minden más esetben: ha az alapiránytól (kelet) meghatározott irányban (bal felé) kezdjük a forgást, akkor negatív számokra nincs szükség; ha kelet felé van a kincs, akkor 0 lesz az elfordulás, ha másfelé van, akkor valamilyen pozitív elfordulással abba az irányba fordulhatunk. Most azonban az már nem igaz, hogy az elfordulás szöge bármilyen nemnegatív valós szám lehet. (Feltételezzük, hogy nem forgunk hiába: mihelyt a kincs felé nézünk, megállunk). A szögmérés egységétől függ, hogy milyen pozitív valós számok lehetségesek. Ha például fokban mérjük a szöget, akkor csak 360^°
360 ° -nál kisebbek, ha derékszögben, akkor 4-nél kisebbek, ha radiánban, akkor 2?
2 ? -nél (kb. 6,3
6,3 -nél) kisebbek stb. Bárhogy adunk meg egy nemnegatív valós számot mint távolságot és egy ennek a feltételnek megfelelő (pl. 360-nál kisebb) nemnegatív valós számot, ezek együtt mindig meghatározzák a síknak egy pontját, a kincs helyét.

(A fotóm itt egy másik helymeghatározáshoz készült, az volt a kérdés, hol volt az erdő sávja 1945-ben a jelenlegihez képest.)
Nem semmi! Engem is kerestek már meg ilyen rejtélyekkel. Volt, hogy meglett a holmi, volt hogy nem, volt h más lett meg :D



Avatar
Ködmön
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 52
Csatlakozott: 2015. július 7., kedd 15:51
Tartózkodási hely: Veszprém megye
Status: Offline

100 ÉVES A KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN (1918-2018)

Hozzászólás Szerző: Ködmön » 2018. január 14., vasárnap 9:36

100 ÉVES A KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN (1918-2018)

--------
Vigyázat, a következő írás építő jelleggel kerül be a rendszerbe.
A választékos beszédű szöveg és téma megzavarhat 1-2 más hangulatú fórumozót.
Kérem éppen ezért a saját magukat lejárató 1-2 kommentelőt (nem nekik írok), véleményeiket a mailcímemre küldjék el.
--------

Gyermekkori élmény egykor és most - avagy hogyan vált vagy válik valakiből fémkeresős
EZ EGY CSALÁDI LEGENDA MESÉBE (?) FOGLALVA. LEGENDA VAGY NEM? MINDENKI DÖNTSE EL MAGA.
TUDTAD, HOGY MÓRA FERENC RÉGÉSZ VOLT ???

Felhasznált anyagok:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kincskere ... 6dm%C3%B6n
http://konyves.blog.hu/2007/12/04/bunte ... _kiskodmon
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön 1951-es nyomtatott kiadás
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. mek.oszk.hu. - a regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban


"A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával. A regény általános iskolában kötelező olvasmány. A könyv elején megismerkedhetünk az íróval, a gyermekkorával, s az egész életével tömören. A történet végén az író egy mondattal zárja le a regényt: A szeretet az élet."
--------


Mint másokat (elsősorban fémkeresősöket) is, engem is megfogott gyerekkorom kezdetén ez a "kötelező" olvasmány, amiből a tényleges emlékek rajzok és emlékképek formájában maradtak meg a mai napig.
Biztos vagyok benne, hogy aki nem is emlékszik már magára a műre, az is a párás ablakra a KINCS szót író kisfiú láttán egyből ezen gyermekkori emlék jut eszébe.

Nem megyek bele abba, hogy az én gyermekkorom mely szakaszán és hogyan hallottam, játszottam, álmodtam egy kincsről vagy egy érték találásáról, miért is lett meg az első fémkeresőm, mert ezt mindenki, főleg aki ezt el is olvassa, tudja milyen valós is az élmény.
A regény egy az egyben leírja nagyjából ezt az élményt, amivel szerintem minden gyermek szembesül, maximum annyira lesz rá ez későbbiekben hatással, amennyire ez a gondolat megfogalmazódik és megmarad a gondolataiban.

Aki nem olvasta a regényt (...) és fémkeresős témában könyvtárba jár vagy interneten kutat magyar nyelven, akarva akaratlanul belebotlik ebbe a műbe. A mű címe és rögtön a 3. fejezet biztosan érdeklődést kelt mindenkiben, aki hajlamos a témára.
Nem akarok itt okoskodni, vagy lehetőséget adni maximum 1-2 kötekedő fémkeresős fórumozóknak, ezért is javaslom mindenki olvassa el a könyvet.

Fémkereső szakmai szempontból elemezve az írást, mégha "gyerek, mese, fikció, írói gyerekkori élmény" is:

1. a történet valószínű valós, megtörtént emlék, az íróban biztosan mély nyomot hagyott a kincs gondolata, ha már regényt is írt róla,

2. a címben is kiemelte a "kincs" szót, amivel még jobban tudatni akarta a világgal, hogy milyen gondolat kísérte végig röpke 39 éves koráig a regény megírásáig (Móra Ferenc 1879-1934, írta 1918.),

3. a "kincs" szó vagy szórészlet a regényben (Magyar Elektronikus Könyvtár) 55 alkalommal szerepel, szóval benne volt rendesen a gondolatban,

4. a tárgyi kincsről szóló történetet egy idős, bánya tárnában élő (lehet hogy valós emberi alak adta az ötletet a regényben) Küsmödi bácsi meséli el, a gyermeki gondolatra rátesz még az édesanyja által felolvasott meséskönyv is, (ILYEN IDŐSEBB, KINCSRŐL MESÉLŐ ROKONA, ISMERŐSE, TÁVOLI ISMERŐSE VAN MINDENKINEK, VAGY HALLANI ILYENEKRŐL, igaz itt a regényben a mesélő "mesélő" marad)

5. a főhős elmondja, hogy az édesapja is már keresgélt a padlásukon, bár csak egy kampósbotot és egy rossz tarisznyát talált ott...

6. most következik a "ki ha nem én" öregember "Havas borongatta, jeges teringette, mit figurázol te énvelem, te istenadta foltozószűcs! Hát tudod-e te azt, hogy én téged akkora úrrá tehetlek, amekkorát álmodban se láttál? Vékával mérheted az ezüstöt, lapáttal az aranyat. Bíborból varrhatod a ruhát, bársonyból a ködmönt. Még a házőrző kutyád is marcifánkot ehet. Hát ehhez mit szólsz, Márton szűcs?"

7. itt jön be a kételkedő régimódi apa (aki csak a munkába lát pénzt) gondolata: "- Azt hiszem, ennek a füllentős Küsmödinek sulyokhajigálók lehettek az ősei. Nagy bolond az öreg, de még nagyobbak, akik hisznek neki."

8. következik az irodalmi bonyodalom: " én már az ősök kincsével álmodtam azon az éjszakán" EZ AZ A PONT AMIKOR MEGVESZI VALAKI AZ ELSŐ FÉMKERESŐJÉT VAGY ÉRDEKLŐDIK A TÉMÁBAN.

9. tovább fokozódik a gondolat: "(lidércálom) - Azt a kincset neked kell megkeresni, Gergő! Hej, szegény világ, vetett ágy, akkor lesz ám csak jó világ a malomházban! A kincs felén árpacukrot veszünk, azt szopogatjuk egész nap."

10. a csak munkával gondolkodó apa is végül aláteszi a lovat:
"....
- Hát mi leszel, lelkem gyermekem?
- Kincskereső leszek, édesapám, mint a bagdadi varga fia.
....
...jól teszed, ha kincskereső akarsz lenni. Jó foglalkozás az, csak érteni kell hozzá..
...
akkor török volt a kincses szellem is, azért lakott lámpában. A magyar gyereknek a tündérje ködmönben lakik
..."

11. itt jön minden fémkeresős felismerése egy idő után:
" kezdtem tisztába jönni azzal is, hogy a kincsek nem hevernek úton-útfélen"

12. sajnos 1-2 kincskereső története a nagyvilágból itt is ugyanaz:
Jogos a kérdés, hogy ha Küsmödi tud a kincsről, miért nem kereste meg maga, itt is a válasz, hogy keresi is, igaz konkrétan nem is tudja hol van, lehet neki is csak egy legendát meséltek, vagy más olyan korban jár a bácsi, hogy vagy álmodozik, vagy nagyon akar találni valamit...
"Küsmödi már bányamester volt ... Csak Küsmödi erősködött, hogy van ott még kincs, csak keresni kell. ... Azt mondta, nem tudja elhagyni azokat a sziklákat, amiket egész élete verejtéke öntözött. Engedelmet kért rá, hogy ott maradhasson, ahol eddig élt. Meg is kapta, ott is maradt egyes-egymagában. A felesége nem akart odatemetkezni, elköltözött erről a vidékről a kis lánykájával együtt. Küsmödi pedig addig túrt-fúrt, faragott, kopácsolt, hogy utoljára belezavarodott a nagy magánosságba."

13. ez aztán a szerencsétlen szám: " az öreg végre megtalálja az egyik tárnában hagyott mécsest, és akkora detonációt idéz elő vele, hogy a két kisgyerek három hónap múlva, egy kórházban ébred a kómából. A nagypapa természetesen a helyszínen meghal."

14. HOPPÁ !!!! MÓRA FERENC RÉGÉSZ IS VOLT!
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3ra_Ferenc
"Móra múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg. Pályafutását, és a vidéki múzeumok működését abban a korban az általános pénzhiány jellemezte. Többször előfordult, hogy nem tudtak feltárni egy-egy ígéretes lelőhelyet, mert ennek munkálatait a múzeum ásatásokra kapott pénzösszege nem tudta fedezni. Bizonyított tény, hogy Móra még a saját anyagi erejéből is finanszírozott ásatásokat, különösen az 1924 utáni időszakban.",

15. Még nagyobb fémkeresős hoppá, hogy már a mai magyar fémkeresős korlátozások alapjai akkoriban is megvoltak, igaz volt a mondás már abban az időben is: fémkeresősnek a másik fémkeresős az ellensége.
" Mórát mind kortársai részéről, mind pedig a későbbi kutatóktól sok bírálat érte. Kortársai főként a Szeged város illetékességi területén kívüli ásatások miatt támadták, amiben volt is némi igazság. Későbbi pályatársai közül sokan csak szerencsés kezű amatőrnek tartották. Való igaz, hogy Móra pályájának elején több szakmai hibát is elkövetett, ezek azonban nagyrészt jellemzőek voltak kortársai ásatásaira is."

--------


A szöveget fémkeresős gondolattal olvastam át, emeltem ki a számomra érdekeseket. Kiegészíthető, hiányos, lehet elferdített részemről.
Biztos vagyok benne, hogy a magyar irodalmi élet is külön megemlékezik a műről a 100 éves jubileum alkalmával.
KIVÁLÓ REGÉNY! Szívbemarkoló, életszerű történetekkel. Ajánlom mindenkinek.

Nem akarom a szubjektív írásom a Móra konkurens régészei (akkori "keresősök") furkálódásaival vagy az író megpecsételésével befejezni, így jóra fordítok egy jó gondolattal. Az én végszavamként egy érzelmes idézet gondolat az írótól az édesanyjára gondolva, ami sok embernek eddig is és most innentől nektek fémkeresősöknek is beleívódik az életetekbe: "S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni. S amikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, s megcsókolom a szívemmel a ráncos kezet, mely e kígyóbetűt először mutatta meg nekem."
Csatolmányok
100 eves a kincskereso 1918-2018.jpg
100 eves a kincskereso 1918-2018.jpg (54.53 KiB) Megtekintve 1640 alkalommal



Avatar
Simba
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 65
Csatlakozott: 2015. november 19., csütörtök 8:36
Status: Offline

Re: 100 ÉVES A KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN (1918-2018)

Hozzászólás Szerző: Simba » 2018. január 14., vasárnap 15:13

Ködmön írta:100 ÉVES A KINCSKERESŐ KISKÖDMÖN (1918-2018)

--------
Vigyázat, a következő írás építő jelleggel kerül be a rendszerbe.
A választékos beszédű szöveg és téma megzavarhat 1-2 más hangulatú fórumozót.
Kérem éppen ezért a saját magukat lejárató 1-2 kommentelőt (nem nekik írok), véleményeiket a mailcímemre küldjék el.
--------

Gyermekkori élmény egykor és most - avagy hogyan vált vagy válik valakiből fémkeresős
EZ EGY CSALÁDI LEGENDA MESÉBE (?) FOGLALVA. LEGENDA VAGY NEM? MINDENKI DÖNTSE EL MAGA.
TUDTAD, HOGY MÓRA FERENC RÉGÉSZ VOLT ???

Felhasznált anyagok:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kincskere ... 6dm%C3%B6n
http://konyves.blog.hu/2007/12/04/bunte ... _kiskodmon
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön 1951-es nyomtatott kiadás
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön. mek.oszk.hu. - a regény a Magyar Elektronikus Könyvtárban


"A Kincskereső kisködmön Móra Ferenc nagy sikerű ifjúsági regénye, melyet 1918-ban írt saját gyerekkori élményei felhasználásával. A regény általános iskolában kötelező olvasmány. A könyv elején megismerkedhetünk az íróval, a gyermekkorával, s az egész életével tömören. A történet végén az író egy mondattal zárja le a regényt: A szeretet az élet."
--------


Mint másokat (elsősorban fémkeresősöket) is, engem is megfogott gyerekkorom kezdetén ez a "kötelező" olvasmány, amiből a tényleges emlékek rajzok és emlékképek formájában maradtak meg a mai napig.
Biztos vagyok benne, hogy aki nem is emlékszik már magára a műre, az is a párás ablakra a KINCS szót író kisfiú láttán egyből ezen gyermekkori emlék jut eszébe.

Nem megyek bele abba, hogy az én gyermekkorom mely szakaszán és hogyan hallottam, játszottam, álmodtam egy kincsről vagy egy érték találásáról, miért is lett meg az első fémkeresőm, mert ezt mindenki, főleg aki ezt el is olvassa, tudja milyen valós is az élmény.
A regény egy az egyben leírja nagyjából ezt az élményt, amivel szerintem minden gyermek szembesül, maximum annyira lesz rá ez későbbiekben hatással, amennyire ez a gondolat megfogalmazódik és megmarad a gondolataiban.

Aki nem olvasta a regényt (...) és fémkeresős témában könyvtárba jár vagy interneten kutat magyar nyelven, akarva akaratlanul belebotlik ebbe a műbe. A mű címe és rögtön a 3. fejezet biztosan érdeklődést kelt mindenkiben, aki hajlamos a témára.
Nem akarok itt okoskodni, vagy lehetőséget adni maximum 1-2 kötekedő fémkeresős fórumozóknak, ezért is javaslom mindenki olvassa el a könyvet.

Fémkereső szakmai szempontból elemezve az írást, mégha "gyerek, mese, fikció, írói gyerekkori élmény" is:

1. a történet valószínű valós, megtörtént emlék, az íróban biztosan mély nyomot hagyott a kincs gondolata, ha már regényt is írt róla,

2. a címben is kiemelte a "kincs" szót, amivel még jobban tudatni akarta a világgal, hogy milyen gondolat kísérte végig röpke 39 éves koráig a regény megírásáig (Móra Ferenc 1879-1934, írta 1918.),

3. a "kincs" szó vagy szórészlet a regényben (Magyar Elektronikus Könyvtár) 55 alkalommal szerepel, szóval benne volt rendesen a gondolatban,

4. a tárgyi kincsről szóló történetet egy idős, bánya tárnában élő (lehet hogy valós emberi alak adta az ötletet a regényben) Küsmödi bácsi meséli el, a gyermeki gondolatra rátesz még az édesanyja által felolvasott meséskönyv is, (ILYEN IDŐSEBB, KINCSRŐL MESÉLŐ ROKONA, ISMERŐSE, TÁVOLI ISMERŐSE VAN MINDENKINEK, VAGY HALLANI ILYENEKRŐL, igaz itt a regényben a mesélő "mesélő" marad)

5. a főhős elmondja, hogy az édesapja is már keresgélt a padlásukon, bár csak egy kampósbotot és egy rossz tarisznyát talált ott...

6. most következik a "ki ha nem én" öregember "Havas borongatta, jeges teringette, mit figurázol te énvelem, te istenadta foltozószűcs! Hát tudod-e te azt, hogy én téged akkora úrrá tehetlek, amekkorát álmodban se láttál? Vékával mérheted az ezüstöt, lapáttal az aranyat. Bíborból varrhatod a ruhát, bársonyból a ködmönt. Még a házőrző kutyád is marcifánkot ehet. Hát ehhez mit szólsz, Márton szűcs?"

7. itt jön be a kételkedő régimódi apa (aki csak a munkába lát pénzt) gondolata: "- Azt hiszem, ennek a füllentős Küsmödinek sulyokhajigálók lehettek az ősei. Nagy bolond az öreg, de még nagyobbak, akik hisznek neki."

8. következik az irodalmi bonyodalom: " én már az ősök kincsével álmodtam azon az éjszakán" EZ AZ A PONT AMIKOR MEGVESZI VALAKI AZ ELSŐ FÉMKERESŐJÉT VAGY ÉRDEKLŐDIK A TÉMÁBAN.

9. tovább fokozódik a gondolat: "(lidércálom) - Azt a kincset neked kell megkeresni, Gergő! Hej, szegény világ, vetett ágy, akkor lesz ám csak jó világ a malomházban! A kincs felén árpacukrot veszünk, azt szopogatjuk egész nap."

10. a csak munkával gondolkodó apa is végül aláteszi a lovat:
"....
- Hát mi leszel, lelkem gyermekem?
- Kincskereső leszek, édesapám, mint a bagdadi varga fia.
....
...jól teszed, ha kincskereső akarsz lenni. Jó foglalkozás az, csak érteni kell hozzá..
...
akkor török volt a kincses szellem is, azért lakott lámpában. A magyar gyereknek a tündérje ködmönben lakik
..."

11. itt jön minden fémkeresős felismerése egy idő után:
" kezdtem tisztába jönni azzal is, hogy a kincsek nem hevernek úton-útfélen"

12. sajnos 1-2 kincskereső története a nagyvilágból itt is ugyanaz:
Jogos a kérdés, hogy ha Küsmödi tud a kincsről, miért nem kereste meg maga, itt is a válasz, hogy keresi is, igaz konkrétan nem is tudja hol van, lehet neki is csak egy legendát meséltek, vagy más olyan korban jár a bácsi, hogy vagy álmodozik, vagy nagyon akar találni valamit...
"Küsmödi már bányamester volt ... Csak Küsmödi erősködött, hogy van ott még kincs, csak keresni kell. ... Azt mondta, nem tudja elhagyni azokat a sziklákat, amiket egész élete verejtéke öntözött. Engedelmet kért rá, hogy ott maradhasson, ahol eddig élt. Meg is kapta, ott is maradt egyes-egymagában. A felesége nem akart odatemetkezni, elköltözött erről a vidékről a kis lánykájával együtt. Küsmödi pedig addig túrt-fúrt, faragott, kopácsolt, hogy utoljára belezavarodott a nagy magánosságba."

13. ez aztán a szerencsétlen szám: " az öreg végre megtalálja az egyik tárnában hagyott mécsest, és akkora detonációt idéz elő vele, hogy a két kisgyerek három hónap múlva, egy kórházban ébred a kómából. A nagypapa természetesen a helyszínen meghal."

14. HOPPÁ !!!! MÓRA FERENC RÉGÉSZ IS VOLT!
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3ra_Ferenc
"Móra múzeumi évei alatt 104 lelőhelyen ásott, és 12 régészeti témájú cikke jelent meg. Pályafutását, és a vidéki múzeumok működését abban a korban az általános pénzhiány jellemezte. Többször előfordult, hogy nem tudtak feltárni egy-egy ígéretes lelőhelyet, mert ennek munkálatait a múzeum ásatásokra kapott pénzösszege nem tudta fedezni. Bizonyított tény, hogy Móra még a saját anyagi erejéből is finanszírozott ásatásokat, különösen az 1924 utáni időszakban.",

15. Még nagyobb fémkeresős hoppá, hogy már a mai magyar fémkeresős korlátozások alapjai akkoriban is megvoltak, igaz volt a mondás már abban az időben is: fémkeresősnek a másik fémkeresős az ellensége.
" Mórát mind kortársai részéről, mind pedig a későbbi kutatóktól sok bírálat érte. Kortársai főként a Szeged város illetékességi területén kívüli ásatások miatt támadták, amiben volt is némi igazság. Későbbi pályatársai közül sokan csak szerencsés kezű amatőrnek tartották. Való igaz, hogy Móra pályájának elején több szakmai hibát is elkövetett, ezek azonban nagyrészt jellemzőek voltak kortársai ásatásaira is."

--------


A szöveget fémkeresős gondolattal olvastam át, emeltem ki a számomra érdekeseket. Kiegészíthető, hiányos, lehet elferdített részemről.
Biztos vagyok benne, hogy a magyar irodalmi élet is külön megemlékezik a műről a 100 éves jubileum alkalmával.
KIVÁLÓ REGÉNY! Szívbemarkoló, életszerű történetekkel. Ajánlom mindenkinek.

Nem akarom a szubjektív írásom a Móra konkurens régészei (akkori "keresősök") furkálódásaival vagy az író megpecsételésével befejezni, így jóra fordítok egy jó gondolattal. Az én végszavamként egy érzelmes idézet gondolat az írótól az édesanyjára gondolva, ami sok embernek eddig is és most innentől nektek fémkeresősöknek is beleívódik az életetekbe: "S ha gyorsan írok, most is sokszor megesik még velem, hogy megfordítva írom az S-et, mint ahogy falusi szabók cégtábláján látni. S amikor észreveszem a hibát, mindig teleszalad a szemem könnyel, s megcsókolom a szívemmel a ráncos kezet, mely e kígyóbetűt először mutatta meg nekem."
Nagyon szép írás, köszönöm!



Avatar
Ködmön
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 52
Csatlakozott: 2015. július 7., kedd 15:51
Tartózkodási hely: Veszprém megye
Status: Offline

Egy családi legenda a sok közül - Szeleste

Hozzászólás Szerző: Ködmön » 2018. augusztus 18., szombat 20:06

Az informatikai megoldások egyre gigantikusabb teret nyerő világába soha nem lesz a világ összes kézzel írott dokumentuma digitalizálva. Azonban mindig lesznek olyanok, akik időt, energiát és pénzt nem kímélve mégis digitalizálnak régi idők letűnt információhordozó írott szövegeket, feljegyzéseket, naplókat és teszik közkinccsé az interneten.
Az internet egy nagy adatbázis. Nem újkeletű dolog, hogy ezen nagy adatbázist is lehet kezelni különböző szoftveres megoldásokkal.
Amivel mi próbálkozunk néha, az a "data scrubber" adatkezelő technológia, azon belül is a minket érintő "adatellenőrzés" funkció. Meghatározzuk a keresendő változókat (szavakat), a szoftverben meghatározott szabályok megkeresik ezen szavakat, összefüggéseket, toldalékkal, raggal, szóközzel, helytelenül írva, elgépelve, stb.. A szoftver az adathalmaz mező értékeit összehasonlítja, a tartományt egyezteti, értékeket határoz meg, eredményhalmazt hoz létre, pl. weboldal címét listázza, stb.

Nem egy új és nem ismeretlen módszer ez. Mégis hogy jön ez ide?

Tegyük fel van fémkeresőnk, sok szabadidőnk, autónk, rengeteg energiánk, költségvetésünk és persze szeretnénk valami komolyabb értéket találni, amire nem húzható rá a fémkeresősöket sakkban tartó törvényi megszorítás 98%-a.
((Abba, hogy a magyar törvények és folyamatos kiigazításuk megspórolhatóak lettek volna, ha a fémkeresők vásárlását és tartását is betiltották volna...ebbe nem is megyek bele. Szóval ha már van fémkeresőnk, hajrá!))

Vegyük fel a szoftver keresendő kifejezései közé azt a közel 90 magyar szavat (elás, elásott, elrejt, elrejtett, háború, menekülők, hadifogság, érték, láda, arany, családi, nemesfém, örökség, biztonság, eldug, pince, ékszer, tárgy, stb. stb. .....) és variációit, relációit, ami lehetséges történeteket keres. (mi a "kincs" szót először bele sem írtuk, hiszen minden fémkeresős azzal kezdene).

A szoftver rengeteg számunkra megfelelő és nem megfelelő találatot dob ki nekünk közel 3. éve, ebből szemezgettem ki ezt a projektünket:

26. számú interneten talált digitalizált projektünk (2017):

Szoftveres találat:
\\\*ekszer*\\\*fogsag*\\\*elas*\\\*csaladi*\\\*rejt*\\\*biztonsag*\\\*ekszer*\\\*elas*\\\*lager*\\\*jelzett*\\\*felas*\\\*talal*\\\##gyula.czegledy.hu

Megnéztük a találatot:
"http:\\gyula.czegledy.hu XIV. Hadifogság 1945 Szelestén hagytam az ékszereimet..."

Nem sok a szöveg, semmi konkrét, azonban ha megnézzük az 1941-es felmérésen: https://mapire.eu/hu/map/hungary1941/?l ... 2618972445
(fentrol.hu-n légifotó nem található...)
és összehasonlítjuk az 1946-os térképpel és a google föld magasságai alapján, hogy hol is volt a "domb"...
hát nem sok (azaz 1) dombot találunk nem sok házzal, nem sok kúttal....

Érdemes ilyen projektbe belevágni? Leszűkíthető a keresendő terület?
- térképész-drónos társam: a "domb" magasságú 1941-es és 1946-os kutakra és a házakra ad pontos koordinátákat, rátolja .kmz-ben a GPSMAP-ra, keres még térképeket,
- történész barátom: Váti védelmi harc 1945. április elején, onnantól szovjet hadifogság, a hadifoglyokat a legrövidebb úton, főleg autóúton gyalogoltatták a vasútállomásokig,
- régész barátom: vigyázzatok, a Szentkút és néhány terület régészetileg védett, oda nem szabad menni,
- sakkozó barátom: 40% hogy be tudjátok azonosítani a házat vagy kutat és 15% esélyetek van, hogy megtaláljátok az elásott tárgyakat,
- sírásó barátom: felássa egész Szelestét,
- én: kell egy kis testmozgás, induljunk! Budapest-Szeleste 204 km.

Amiből ki szeretnénk indulni:
- a napló írója hiteles vas diplomás tanár, akit megtört az élet, volt hadifogoly,
- 15 kötetnyi anyag nem tűnik mesének, ez egy életmű,
- tényleg voltak harcok Vát és a váti reptér környékén,
- tényleg orosz katonák hurcoltak arra és onnan hadifoglyokat,
- tényleg a megadott útszakasz a Váti (egykori katonai) reptér felől vezet a szelestei vasútállomás irányába,
- nem sok ház volt/van a "domb"-nyi terepmagasságokban,
- tényleg voltak 'jelölt' kutak is a környéken,
- minden háznak volt kútja és ezek a kutak általában örök életűek,
- Vát-Szeleste van direkt, egyenes összekötő út,
- nem találtunk rövidebb vagy más megközelítést,
- az 1941-es és 1946-os térképek pontosnak tűnnek a google föld szerint,
- ezek a kinézett területek nem régészeti területek,
- az elásónak csak kézzel volt lehetősége ásni (...),
- úgy ásta el, ahogy biztonságosnak látta,
- nem mondott el a napló írójának konkrét adatokat, ő akart visszamenni,
- voltak arra 2.vh. harcok, repülőtér, stb., szóval csak lesz arra más is...

Ami nehezít:
- nem biztos, hogy a napló minden szavát el tudták olvasni és nem biztos ugyanazt gépelték le, bár a szöveg jogtulajdonosa nyilatkozik erről is,
- nincs pontos helyszín,
- nem tudjuk mekkora a keresett tárgy,
- orosz gyakorlótér közeli területről van szó, bármi lehet arra,
- a "domb" egy kisebb része ma is beépített terület,
- csak a régi térképekre hagyatkozhatunk, amik az egyik fémkereső fórumos kolléga bizonyítása alapján lehetséges, hogy akarattal pontatlanok az akkori térképek,
- jelenleg is lakott házakba nem szerencsés bekopognunk,
- autóval nem közelíthető meg ez a rész

A helyszínen tényleg nem találjuk az 1941-es kutat, majort és házakat, csak a helyüket, van időnk végigmenni a területükön. Érdekes, hogy a GPSMAP-ban az 1941-es térképben mozgunk, mégis milyen pontosak a megmaradt tereptárgyak helyzetei. Az akkori két majornak nyoma sincs már, a magassági pontokat, kereszteket. árkokat megtaláljuk. A "domb" szerű magaslat azonban csak a falu mai lakott szélén érzékelhető.

A projekt 1 napig tartott, gyalogoltunk 15 km-t, a kocsit elég messze tudtuk csak biztonságba leparkolni.

Pár töltényhüvelyen, érmén, övcsaton, repeszdarabon kívül nem sok mindent találtunk említésre méltót. Azonban rengeteget tapasztaltunk. Sok szép élménnyel tértünk vissza Budapestre.

Az, hogy másnak több sikere lehet majd ott a leírt infókkal, esetleg egy helyi lakosnak? Akkor nem ér véget a történet!

Keressük továbbra is neten az ilyen történeteket, de most már angol és német nyelven is, persze csak ami magyarországi és szomszédos területeket érint.
Egy azonban biztos, ez az internetes móka nem fogja soha helyettesíteni a regionális levéltárakban való időt nem kímélő bogarászását naplóknak, önéletrajzoknak, élettörténeteknek....

Kérem a tisztelt azt az 1-2 fő fórumozó társamat, akiket zavar, hogy valaki ír építő jelleggel, jó szándékkal a közösbe, ne zavarják meg a nyugalmat okoskodásukkal, meséljék el nekem telefonba a történetüket, ha van, begépelem szívesen a fórumba. Az alkotó jellegű és helyesbítő hozzászólásokért viszont a szellemvilág is hálás lesz...

A napló jogtulajdonos jelenleg nem elérhető, kérek ezirányú hozzászólásokat szigorúan mellőzni. Tartsuk elsősorban magunkat tiszteletben.
Csatolmányok
szeleste_netes_projekt_k01a.jpg
szeleste_netes_projekt_k01a.jpg (484.51 KiB) Megtekintve 1174 alkalommal



toni
Százados
Százados
Hozzászólások: 93
Csatlakozott: 2016. január 18., hétfő 6:17
Status: Offline

Re: Családi legendák

Hozzászólás Szerző: toni » 2018. augusztus 19., vasárnap 9:14

Üdv.Ködmön
Nagyon tetszik a hozzáállás csak így tovább.Tanulságos.Ez már egy komoly liga.
Amúgy családi legenda végett kezdtem detektorozni, kb 30 éve. Amióta az eszem tudom,hallgattam a történetet otthon.A környéken csend volt róla. Sikerült is megvásárolnom a területet. De mikor kezdtem kutatni,konkrét kérdéseket kaptam a kíváncsiaktól.Vagyis ők is hallották az öregektől.



Avatar
Ködmön
Hadnagy
Hadnagy
Hozzászólások: 52
Csatlakozott: 2015. július 7., kedd 15:51
Tartózkodási hely: Veszprém megye
Status: Offline

Csibrák

Hozzászólás Szerző: Ködmön » 2019. február 5., kedd 10:51

Kérem azt a tisztelt 1-2 fő fórumozó társamat, akiket zavar, hogy valaki ír építő jelleggel, jó szándékkal a közösbe, ne zavarják meg a nyugalmat okoskodásukkal, meséljék el nekem telefonba a történetüket, ha van, begépelem szívesen a fórumba. Az alkotó jellegű és helyesbítő hozzászólásokért viszont a szellemvilág is hálás lesz...

Számos Magyarországgal kapcsolatos valósnak tűnő családi legenda van idegen nyelven is az Interneten. Mivel ezek a történetek csak konkrét családokat érintenek, általában nem sokan tekintik meg az őket tartalmazó internetes oldalakat, így azok nem az internetes keresők első oldalain jelennek meg ilyen jellegű rákeresés esetén.

Nem is sokan foglalkoznak - jelen esetünkben - hazánkat érintő, nem jelentős történelmi vonatkozású anyagok kutatásával, főleg ha azok szubjektívek és meseszerűek.
Itt és most kizárólag a budapesti régész csapattársamat idézve: "vad ötletnek tűnő internetes kincskeresés" témát feszegetem...

https://sz-magazin.sueddeutsche.de/fami ... hatz-80997

A cikket az egyik német napilap is lehozta 2015-ben, szóval megállja itt is a helyét.

CSIBRÁK, már a szó is lenyűgöző, magyar falu Tolna megyében.

Ismét a hasonló érdeklődési körű emberek számára publikálásra kerül egy történet a sok közül.
A fordításnak nem sok értelme van, mert a fordítóprogramok vagy a böngésző pikk-pakk fordítják és a történetnek nem igazán van kiemelt jelentősége.

Miért is írtam akkor be a fórumba?
Igazolni akartam, hogy a mai napig számos ilyen történet van és lehet. Hallani ezt-azt.
Sajnos a legtöbb ilyen információt sírba vitte a tudója.

Gyermekkoromban nekem is sokat meséltek idősebb rokonok mindenfélét.
Nem figyeltem oda igazán mindenre.
HIBÁZTAM. Ez visszahozhatatlan hiba. Oda kell figyelni az idősekre ilyen szempontból is.

Visszatérve a cikkhez: semmilyen vonatkozást nem találtam magyar oldalakon vagy egyéb nyomtatott leírásban.

Érdekesség azonban:
1. Nehezen hihető, hogy egy permetezőgépet ásnak el a 2.vh-ban...
2. Nehezen hihető az is, hogy az unoka pénzt és energiát nem kímélve utazik egy nagyot egy permetezőgépért...
3. Nehezen hihető az is, hogy a nagypapa elmondása és az aránylag jól beazonosítható ponton nem talált semmit a fémkeresős...
4. Ide nem is igazán kellett volna kereső, egyszerűen csak ásni kellett volna...

Mi az igazság? Ezt mindenki döntse el maga.

Amúgy könnyen beazonosítható. Az unoka elérhetősége nálam van. Én nem voltam lent, ha valaki ott van Tolna megyében, sok szerencsét!
Csatolmányok
skizze_opa.jpg
skizze_opa.jpg (157.05 KiB) Megtekintve 760 alkalommal



Válasz küldése Előző témaKövetkező téma