Vigyázat, a következő írás építő jelleggel kerül be a rendszerbe.
A választékos beszédű szöveg és gondolatindító téma megzavarhat 1-2 más hangulatú fórumozót.
Kérem éppen ezért a saját magukat lejárató 1-2 kommentelőt (nem nekik írok), véleményeiket a mailcímemre küldjék el.
--------
Szeretném megköszönni levéltáros rokonomnak azt a sok egyedi, kézzel írt háborús történetet, leírást, katonai naplót, melyek másolatával az évek alatt jó pár kalandot szerzett baráti körömnek.
1995-ben, amikor megkaptam a Fisher 1235X-emet, akkor azt mondta nekem: "Igazi kincseket kézzel írt katonai vagy családi naplókban találhatsz."
Azóta is értéktelennek tűnő kézzel írt katonai naplókat vásárolok.
A kedvemre kiválasztott egyik történet kivétel, mert egy könyv, ez sincs fent az interneten, bár utalásokat találtam rá.
A valós történet egy 1944-1946-ban kalandos úton menekülő színész házaspár kézzel írt naplójegyzetében volt található.
A napló kinyomtatása először meg sem jelenhetett hazánkban, 2007-ben kis mennyiségben adta ki egy itthoni kiadó.
Muráti Lili színésznő és férje Vaszary János színész történetének címe is izgalmas: "Zörgetik az ajtót".
A könyvből be kell gépelnem a fémkeresős társadalomnak izgalmas részeket.
181.oldal:
"A gyárigazgató egy napon azzal jött haza, hogy nagyszerű megoldást talált a menekülésre.
A gyárát vezető orosz parancsnok egy teherautót küld vidékre, hogy élelmet szerezzen a gyári munkásoknak. Ha valamivel meg tudjuk vesztegetni a parancsnokot, ez a teherautó levisz minket a birtokunkra."
187.oldal:
"Végre elindultunk Kecskemét felé.
A harmadik napon sikerült úgy irányítani az oroszt, hogy megérkeztünk Soltvadkertre, amelytől már csak tíz kilométerre volt a birtokunk."
193.oldal:
"Maradt volna az a megoldás, hogy saját birtokunkon, saját házunkban próbáljunk megbújni.
Erről azonban mindenki lebeszélt.
A házat tökéletesen kifosztották az oroszok. Csak a csupasz falak maradtak meg. Ezután vincellérünk minden rokonságával együtt
odaköltözött. Mind a hét szobát elfoglalták. A birtokot egyszerűen sajátjuknak tekintették.
Tehát nem nagyon kívánatos, hogy váratlanul felbukkanjunk. Valószínűnek látszott, hogy azonnal feljelentenek, hogy szabaduljanak tőlünk.
Ezenkívül a politikai rendőrség jóformán minden héten kiszállt a birtokra. Kincsek után kutattak, amelyeket állítólag ott ástunk el."
194.oldal:
"A vincellért kétszer-háromszor el is fogták ebben az ügyben, és hetekig vallatták, hogy árulja el a kincsek rejtekhelyét.
De ő mindig megmaradt amellett, hogy nem tud semmiről.
EZ gondolkodóba ejtett.
Kincsekről ugyan szó sem volt, de valóban elástunk hét nagy ládát a birtokon lévő kis erdőben. Értékes szőnyegek, porcelánok, ezüstök és
ruhaneműk voltak bennük. Ezeket a bombázás veszélye elől szállítottuk le Budapestről és amikor az orosz csapatok közeledtek, inasunk a vincellér
segítségével elásott mindent.
Tehát a vincellér tudta, hogy vannak elásott értékek és azt is nagyon jól tudta, hogy hol vannak elásva.
Ha ezt nem hajlandó elárulni a vörösöknek, lehet, hogy irántunk való ragaszkodásból tette. De az is lehet, hogy ezeket az értékeket a maga számára
akarta megőrizni.
Feleségem optimizmusból a kedvezőbb feltevést fogadta el és azt sürgette, hogy beszéljünk a vincellérrel. Szerintem lehetetlen, hogy eláruljon
bennünket, hiszen mindig nagyon jók voltunk hozzá és a családjához."
196.oldal:
"...De legjobban az elásott értékek foglalkoztatták.
Biztonság okáért ki kellene ásni őket, és más helyen elrejteni, hogy a vincellér se tudjon a rejtekhelyről.
Erre vonatkozólag több tervet eszeltünk ki, de egyik sem látszott keresztülvihetőnek.
Végül a következőket határoztuk el:
Az egyik paraszttól kölcsönkérjük ökrös fogatát. Még ma éjjel elmegyünk és kiássuk a ládákat.
Az éjszaka leple alatt átszállítjuk őket egyik barátunk földjére és ott újra elássuk.
Pár nap múlva fölszántják a földet és bevetik. A vetés alatt biztonságban lesz a holmink. Megvárhatjuk az alkalmas időt, amikor rendelkezhetünk fölötte.
Az elhatározást tett követte.
Ásókkal és kapákkal felszerelve, pár barátunkkal együtt elindultunk az ökrös szekéren az éjszakai vállalkozásra.
De a véletlen már az első lépésnél áthúzta a számításainkat.
A házunk előtti úton kellett elhaladni, hogy a kis erdőbe érjünk. Az ökrös szekér nyikorgása felébresztette az éberen alvó vincellért.
Utánunk jött és érdeklődni kezdett, hogy mit akarunk.
Mikor bennünket felismert, nagyon meglepődött. De úgy látszott, őszintén örül megmenekülésünknek.
Az ásókat és kapákat meglátva, rögtön tudta, hogy miről van szó. Felajánlkozott, hogy jön velünk és segít a kiásásban.
Ezt nem lehetett visszautasítani.
Útközben elmesélte, hogy hűségesen megőrizte a titkunkat. Bárhogy kínozták és verték a vörösök, nem árult el semmit.
Ő tudja, hogy mivel tartozik nekünk. Inkább kész meghalni, mint elárulni minket.
Szavai nem csengtek őszintén. Alázatos volt és hízelgő. Ez bizalmatlanságot keltett bennem.
A kiásás sokkal tovább tartott, mint gondoltuk."
199.oldal:
"...Amikor beesteledett... elindultunk a ládákat elásni.
Ezúttal szerencsénk volt. Nem találkoztunk senkivel és a három barátomon kívül - akik részt vettek az elásásban -
senki sem tudta az új rejtekhelyet."
212.oldal:
"...Nagyon rossz írt hozott.
Távozásunk után való nap a kiskunhalasi politikai rendőrség kiszállt Pirtóra.
Valahogy megtudták, hogy értékeinket kiástuk és elvittük. Lehetséges, hogy a vincellér árulta el.
Pontosan tudták, hogy kik vettek részt ebben a munkában.
...
Mindent megtudtak. A ládákat rögtön kiásták és teherautón vitték be Kiskunhalasra."
-------------------------------------------------
Ennyi a történet.
Elgondolkoztam, mi lett volna ha nem lett volna szükség megélhetési okokból a ládákra,
nem viszi le a házaspárt senki Pirtóra, vagy esetleg több közrejátszó ok meg nem léte miatt sose jutnak vissza és
ahogy a sors alakította, a könyvkiadás után Spanyolországban teljesedik ki méltóságos öregkoruk.
A naplóból az eredeti helyszín könnyen kideríthető:
-lementünk, megmutatták a helyi öregek a házaspár ingatlanát,
-kiserdő sehol,
-könyvtár régi térképen nincs semmi nyom,
-a
http://www.fentrol.hu éles légifotókat kínál (itt '60-as évekből) akármilyen néven
regisztrálásért cserébe, ami a geoshop.hu-n keresztül ingyen letölthető, ezen látni a kiserdőt...,
-georeferáltam a fentrol.hu fotóját BaseCamp szoftverrel, Garmin-ra feltölt,
-pikk-pakk és a kiserdő helyén álltam...
ÁÁÁÁ, kimegyek a zsibire, hátha valaki kézzel írt háborús naplót árul....